Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Különleges, erősen deformált kecsegéről érkezett bejelentés a Magyar Haltani Társasághoz, amely a ritka jelenségről készült felvételt nyilvánosságra is hozta. A hal rendkívüli testfelépítése miatt számos természetkedvelő és horgász érdeklődését felkeltette - írta a Sokszínű Vidék.
A példány megjelenése olyannyira eltér a fajra jellemző formától, hogy első látásra többen hibrid eredetűnek vélték. A szakemberek azonban tisztázták, hogy nem keresztezésről, hanem fejlődési rendellenességről van szó. A Haltani Társaság tájékoztatása szerint az ilyen torzulásokat több tényező is előidézheti: az ikrák fejlődését befolyásoló hőmérsékleti hatások, a korai fejlődési fázisban bekövetkezett sérülések, vagy genetikai anomáliák. Amennyiben egy adott vízterületen több hasonló torzulás is megfigyelhető, az már genetikai problémára utalhat.
A szakértők rámutattak, hogy a mesterséges körülmények között, halkeltetőkben nevelt egyedeknél gyakrabban fordulnak elő fejlődési rendellenességek, mint természetes élőhelyeken. A fejlődési hibák kialakulásában szerepet játszhat az oxigénhiány, a szélsőséges vízhőmérséklet, valamint a tápanyag-összetétel változása is. Bár a deformált példányok többsége életképes maradhat természetes környezetben is, a most felfedezett, súlyosan torzult kecsegét nem engedték vissza élőhelyére, hanem vizsgálati mintaként hasznosították.
A kecsege különleges természetvédelmi jelentőséggel bír, mivel ez az egyik utolsó tokféle, amely még megtalálható Magyarország természetes vizeiben. Egykor a Duna és Tisza mentén elterjedt fajnak számított, azonban élőhelyeinek átalakulása és a túlzott halászat következtében állománya jelentősen megfogyatkozott. Napjainkban több hazai halgazdaság is foglalkozik tenyésztésével, részben gasztronómiai célból, részben a faj megőrzése érdekében.











