Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka megállapította, hogy a magyar kormány által két éve bevezetett szén-dioxid-kvóta-adó ütközik az uniós szabályozással. A főtanácsnoki indoklás hangsúlyozza, hogy a vonatkozó uniós irányelv nem teszi lehetővé olyan intézkedések bevezetését, amelyek akadályozzák a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának harmonizált rendszerét. A két évvel ezelőtt bevezetett magyar adórendelet lényege az volt, hogy a nagy szennyezők által kapott ingyenes kvótákat - amelyek eredetileg a zöld átállás támogatását szolgálták volna - a kormány adó formájában gyakorlatilag elvonta.

Itt a friss lista: ők most Magyarország leggazdagabb agrárvállalkozói

Továbbra is Mészáros Lőrinc vezeti a leggazdagabb magyarok listáját 1749,1 milliárd forintos becsült vagyonnal.

A tonnánként 36 eurónak megfelelő, forintban fizetendő adó elsősorban az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóit érintette. A főtanácsnoki vélemény konkrétan a Nitrogénművek és a magyar állam jogvitájával foglalkozott. A kvótaadó különösen súlyosan érintette a Nitrogénműveket, amely már korábban is számos nehézséggel küzdött.

Bár az adó első ránézésre környezetvédelmi szempontból indokoltnak tűnhetett, valójában ellentétes volt az Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (EU ETS) koncepciójával. Az EU ETS lényege, hogy a nagy kibocsátók évente meghatározott mennyiségű szennyezési kvótát kapnak, és ha ezen felül bocsátanak ki szén-dioxidot, azt aukción vásárolt kvótákkal kell fedezniük. A rendszer fokozatosan csökkenti a kiosztható kvóták számát, ösztönözve a vállalatokat a zöld átállásra.

Elárulta az igazságot Bige László a Nitrogénművekről: dönteni kell

Bige László szerint el kellene dönteni, hogy ki haljon éhen a nyolcmilliárd emberből.

Az európai rendszer támogatással kombinált megközelítést alkalmaz, hogy az érintett vállalatok ne veszítsék el versenyképességüket a globális piacon olyan versenytársakkal szemben, akiknek nem kell fizetniük a szennyezésért. Ezzel szemben a magyar rendelet a teljes kibocsátást adóztatta. Az adó számos jelentős ipari szereplőt érintett, köztük a Molt, amely kőolaj-finomítási és petrolkémiai tevékenysége miatt jelentős adóterhet kapott. Emellett fizettek a kavics- és cementipari vállalatok (például a Duna-Dráva Cement), a csempe- és téglagyártók (Zalakerámia, Wienerberger), üveggyárak, acélgyárak, valamint vegyipari cégek (Borsodchem, Nitrogénművek) is.

Fontos megjegyezni, hogy a főtanácsnoki vélemény még nem végleges döntés. Ugyanakkor az Európai Unió Bíróságának ítéletei általában követik a főtanácsnoki álláspontot. A vélemény elvi tiltást fogalmaz meg, ami azt jelenti, hogy Magyarország várhatóan kisebb adókulccsal sem vezethet be hasonló adót.