Egy erős magassági gerinc teszi szokatlanul meleggé a vénasszonyok nyarát szinte egész Európában.
A legfrissebb előrejelzések szerint még egészen a jövő hét közepéig tarthat ki a nyár.
Hétvégén a szinte zavartalan napsütésben megnőnek a maximumok, vasárnap délen a 30-33 fokot is elérhetjük.
Kedden egy hidegfront még átrobog fölöttünk, majd hétvége felé előoldali helyzet határozza meg időjárásunkat.
Nem a frontérzékenyek hete lesz a következő, hol hidegebb, hol melegebb légtömegek érkeznek fölénk, a fejfájás garantált.
A Balaton vize jelentősen lehűlt, ma reggel Siófoknál 17,7 fokot mutatott a vízhőmérő.
Pár nap és újra 30 foknál melegebb lesz Magyarországon, így hát nincs vége a nyárnak.
A következő napokban még a hőség fokozódására lehet számítani, vasárnap érkezik majd egy hidegfront.
Extrém hőhullám sújta Franciaország déli részét, Bordeaux-ban megdőlt a melegrekord.
Ma délnyugaton, délen a napi átlaghőmérséklet 25 fok körül alakul, oda kell figyelni.
Csongrádon és Túrkevén is kereken 39 fokig melegedett a levegő, és azóta is ez az érték tartja a csúcsot.
A mai nap folyamán is kánikulára, helyenként záporokra, zivatarokra lehet számítani.
Szombaton végre elrajtolhat a Balaton-átúszás, viharoktól nem kell tartania az úszóknak.
A hétvégére megint visszatér a kánikula, vasárnap akár 38 Celsius-fok is lehet itthon.
Legalább 10 napig nyoma sem lesz az esőnek Magyarországon, pedig a növényeknek nagy szükségük lenne rá.
A hét közepén még egy hidegfront késlelteti a felmelegedést, péntektől azonban kezdetét veszi a hőhullám.
Csökkenő csapadékhajlam, fokozódó aszály jellemzi a következő napok várható időjárását.
A darázsfészek eltávolítását minden esetben bízzuk szakemberre, az önkényes beavatkozás nemcsak veszélyes, hanem törvénybe ütköző is lehet.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé kerültek a klímaváltozás miatt.
Ha az éjszakai hőmérséklet nem csökken 20 fok alá, jelentősen megnehezíti a pihenést és komoly terhet ró az emberi szervezetre.
A zöldségfeldolgozó iparban a digitalizáció, az automatizáció és az energiahatékonyság egyre inkább a versenyképesség alapfeltételévé válik.
A vízhiány már nem csupán a haltermelés biztonságát, hanem a halastavakhoz kötődő teljes ökoszisztémát is veszélyezteti.
Az elmúlt évtizedekben a túlzott és sokszor indokolatlan antibiotikum-használat valóban új problémát szült?
Hihetetlenül visszaesett az inputanyagok forgalma itthon az idei második negyedévben.
Lehetséges még elfogadható kerékvágásba terelni a viszonyokat?
