Megérkezett az előrejelzés: olyan időjárás jön, aminek sok gazda örülhet
Nagy szükség van csapadékra a földeken Magyarországon, az Alföldön pedig különösen
Nagy szükség van csapadékra a földeken Magyarországon, az Alföldön pedig különösen
Az idei március középhőmérséklete a mérések alapján országos átlagban 9,5 Celsius-fok volt.
Három melegrekord is megdőlt szombaton Magyarországon, volt, ahol közel 28 fok volt.
A hét elején egy hidegfront miatt esőre kell készülni, a lehűlést lassú melegedés követi.
A csúcshőmérséklet délen a 28-29 fokot is elérheti, könnyen új melegrekordok születhetnek.
Húsvétra megérkezik az igazi tavasz Magyarországra, hétvégén akár 25 fok is lehet.
A hét elején még fagyhat hajnalban, de vasárnapra már határozottan nyárias időre lehet számítani.
A tudósok szerint 2024-ben tovább romolhat a helyzet, mert az év első pár hónapjában az El Nino hatás még tovább emelheti a hőmérsékleteket.
Az előző évek télies időjárásával ellentétben idén szinte kora nyárias meleg jöhet húsvétra.
Még szinte el sem kezdődött március, máris országszerte dőltek meg a melegrekordok.
Az országos átlagot tekintve a legenyhébb február lett a 20. század eleje óta az idei.
A koncepcióban kiemelten fontos, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés elérhető közös célokat határozzon meg.
Rákapcsol a február végi tavasz, hétfőn és kedden több napsütés jön, délkeleten közel leszünk a 20 fokhoz.
Fagynak nyoma sincs az esős reggelen, sőt, erős téli fordulat sincs a láthatáron.
Még kilenc nap maradt februárból, és egyre biztosabb, hogy nem jön már vissza a tél.
Gyomaendrődön közel 21 fok volt a hétvégén, ezzel egy 66 éves rekord dőlt meg itthon.
Az elmúlt egy hétben mindenhol kiolvadtak a talajok, főként a repce sínylette meg a tartós vízborítást.
A globális felmelegedés a korábban véltnél gyorsabban zajlik és hosszabb ideje tart.
Bár még semmi konkrétumot nem lehet kijelenteni, most úgy tűnik, a jövő hét során lehűlés veheti kezdetét.
Megdőlt a napi melegrekord Magyarországon, volt, ahol több mint 17 fokot mértek.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.