Délután kezdetben az északkeleti harmadban fordulhat elő egy-egy zivatar, majd késő délutántól a nyugati tájakon növekszik meg a zivatarhajlam.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
Az Alföldön és a Duna középső szakasza mentén 1901 óta 15-17 nappal nőtt a hőhullámos napok száma.
Júliusban is folytatódik a kánikula Magyarországon, van, ahol közel 40 fokra kell számítani.
A gyümölcs még gyorsabban megérik a fán, de a szántóföldi növényekben is gyors folyamatok zajlanak le a száraz, meleg időjárás miatt.
Szerdán Magyarország nagy részén 30 Celsius-fok felett voltak a napi maximum-hőmérsékletek.
Jégesőre, viharokra, erős szélre és kánikulára is számítanunk kell itthon a mai nap folyamán.
Nagyon figyeljünk oda egymásra és az állatokra is ebben a nagy hőségben, senkit se hagyjunk magára!
Idén is pusztító szárazságra és forróságra lehet számítani Magyarországon, fel kell készülni.
Kánikula várható június utolsó hetében Magyarországon, oda kell figyelni a nagy melegben.
Szubtrópusi eredetű meleg levegő éri el térségünket, jövő héten a nyár eddigi legforróbb időszaka jön.
Ráadásul Duna és a Tisza alacsony vízszintje különösen aggasztó, mivel ezek a folyók akár 100-150 kilométeres távolságból is képesek elvonni a talajvizet.
2025 májusa globálisan kiugróan meleg volt: a mérések kezdete óta a tavalyi után a második legmelegebb.
Hétvégéig tart a nyugodtabb napsütéses időszak, de aztán jön az újabb hidegfront.
A hétvégi kánikula után a következő időszakban napos, nyugodt, jellemzően száraz időre számíthatnak a magyarok.
Hiába érkezik csapadék és lehűlés pünkösdhétfőn, az Alföldön nem fog esni egy csepp eső sem.
Rekkenő hőségre számíthatunk a hétvégén Magyarországon, jobb, ha mindenki felkészül.
Zivatarokra, jégesőre, záporokra és nyári melegre is számítanunk kell a mai nap folyamán.
Akár a 30 Celsius-fokot is meghaladhatja a hőmérséklet vasárnapra Magyarországon.
Az átmeneti javulás után ismét romló körülményekre lehet számítani a magyar földeken.
A zöldségfeldolgozó iparban a digitalizáció, az automatizáció és az energiahatékonyság egyre inkább a versenyképesség alapfeltételévé válik.
A vízhiány már nem csupán a haltermelés biztonságát, hanem a halastavakhoz kötődő teljes ökoszisztémát is veszélyezteti.
Az elmúlt évtizedekben a túlzott és sokszor indokolatlan antibiotikum-használat valóban új problémát szült?
Hihetetlenül visszaesett az inputanyagok forgalma itthon az idei második negyedévben.
Lehetséges még elfogadható kerékvágásba terelni a viszonyokat?
