Ijesztő hőhullámok Magyarországon: durva, mi történik itthon

Ijesztő hőhullámok Magyarországon: durva, mi történik itthon

MTI
Az Alföldön és a Duna középső szakasza mentén 1901 óta 15-17 nappal nőtt a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet legalább 25 Celsius-fok volt. A HungaroMet közölte, a nyári hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése az éghajlatváltozás egyik leginkább érzékelhető következménye térségünkben.

Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!

Hozzátették: ezekben a napokban is nagy területen tombol forróság Európában, és Magyarországon is hőségperiódus kezdődött. Mint írták, 1901 óta több, mint 9 nappal növekedett a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet országos átlagban legalább 25 Celsius-fok volt. 2024-ben kiugróan sok, 36 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 Celsius-fokot országos átlagban. A változás trendje országszerte pozitív: a legkisebb mértékű, 1-2 napos növekedés a középhegységek területén adódott, a Nyírségben és a délnyugati határ mentén - Belső-Somogyban és a Zala-dombságban - 3-6 nappal, míg az Alföld déli részén, valamint a Duna középső szakasza mentén 15-17-tel növekedett a hőhullámos napok száma 1901-től kezdődően.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az elemzésben azt az időszakot tekintették hőhullámnak, amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérte a 25 fokot. Két hőségperiódust pedig akkor tekintettek összefüggőnek, ha közöttük nem történt számottevő lehűlés és abban az esetben számítottak különállónak, ha a kettő között a napi középhőmérséklet vagy visszaesett 21 Celsius-fok alá, vagy legalább három napig 25 Celsius-fok alatt marad. Eszerint Budapest belterületén már az 1900-as évek első felében is előfordultak 10 napnál tovább tartó hőségperiódusok, de több olyan évet is volt, amikor nem alakult ki hőhullám a fővárosban. Míg 1961-1990 között csak két évben (az 1970-es évek elején) mértek 10 napnál hosszabb ideig tartó hőségperiódust, addig 1991-2020 között már az évek felében előfordult ilyen. 2024 nyarán a leghosszabb hőhullám 27 napig tartott, amelyiknél csak a 2018-as volt hosszabb, az 30 napos volt.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?