Eltékozolt vizeink címmel mutatja be egy rövidfilm a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit.
A kutatás fókuszában a nagy tenyészértékű tej- és hústermelő szarvasmarhák tenyésztéstechnológiájának és takarmányozásának korszerűsítése állt.
Horizon Europe és Interreg Danube nemzetközi kutatási támogatásokat nyert el a Széchenyi István Egyetem.
Új, hiánypótló képzést indítanak 2025-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
A klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó városi zöldterületek kialakítása indul el Szegeden.
Vadai Ágnes országgyűlési képviselő az Agrárszektor cikkére hivatkozva tett fel kérdését Nagy István agrárminiszternek.
Fokozatos az áttérés az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra, 2025. január 15-én elindult az E-ING.
A csiperke gomba, a shiitake és a kései laskagomba feldolgozásával 2 új, innovatív gomba alapanyagot állítottak elő.
22. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2025. január 17-20. között.
A hőségnek jobban ellenálló burgonyát hoztak létre amerikai tudósok a géntechnológia segítségével.
A most zárult, hét éves uniós pénzügyi időszak operatív programjainak köszönhetően 109 természetvédelmi beruházást valósítottak meg országszerte.
Lezárult az a 2,9 millió eurós összköltségű LIFE projekt amelynek keretében elkészült az alkalmazkodási klímastratégia.
Stratégiai megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem, a Bábolna Tetra Kft. és a Bábolna Brojler Kft.
A MATE rektora cáfolta a Budai Arborétum sorsával kapcsolatban felröppent híreszteléseket.
Az úttörő projekt a fenntarthatóság és a klímaváltozás jelentette kihívásokra is válasz lehet.
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket.
A legfrissebb felmérés szerint az agrárvállalatoknál a legsikeresebbek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektek.
Innovatív technológiával azonosítják a borfajtákat, valamint a szennyezett és íz- vagy illathibás borokat.
Sikerrel zárult az európai juh- és kecsketartók technológiai igényeire választ kereső kutatási projekt.
Egy projekt kapcsán legfeljebb 36,5 millió forint támogatás nyerhető el és a pénzügyi hozzájárulás maximális mértéke az összes elszámolható költség 65 százaléka lehet.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
