A vizsgálatok során a kutatók olyan népszerű alternatív fehérjeforrásokat analizálnak, mint a búzából, borsóból, babból, szójából készült termékek, de a mikoprotein- és rovaralapú élelmiszerek is „terítékre” kerülnek majd. A kutatás célja a feldolgozás során keletkező szennyezőanyagok, úgy, mint a rákkeltő, mutagén akrilamid, policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok), valamint a különböző fémek vizsgálata. A kutatók a feldolgozási módszerek szerepét is vizsgálják, vagyis azt, hogy az elkészítési eljárások miként befolyásolják a szennyezőanyagok mennyiségét. Az eredmények alapján kidolgozott kockázatbecslés segíti a fogyasztókat és az ipari szereplőket abban, hogy tisztább képet kapjanak a modern húshelyettesítő termékek biztonságáról.

Rengetegen mondanak le a sajtról, tojásról: ezt eszik inkább helyettük

Folyamatosan nő a növényi alapú termékek népszerűsége, a növényi alternatívákkal számos élelmiszer könnyedén kiváltható.

Mint írták, a nemzetközi kutatói háttérnek köszönhetően a vizsgálatokat Magyarországon kívül Svédországban és Portugáliában is elvégzik, így a projekt végén átfogó képet kapunk a különböző európai régiókról a szennyezőanyagok tekintetében. A CONTEMFood projekt keretében létrejön egy, a húshelyettesítő élelmiszerek szennyezőanyag-tartalmát átfogóan tartalmazó adatbázis is, amely az élelmiszerbiztonsági adatok mellett a nyilvánosan elérhető szennyezőanyag-információkat is rendszerezi. Ezen felül a projekt egy modern tudásgráfot is fejleszt, amely segít az élelmiszertípusok, szennyezőanyagok és biztonsági aspektusok közötti összefüggések feltárásában.

A kutatás hiánypótló, mert a fogyasztók számára is elérhető adataival hozzájárul majd az egészségtudatos vásárlói szokások kialakításához és az egyre népszerűbb alternatív élelmiszerek biztonságának növeléséhez. Célunk a fogyasztók egészségvédelme a változó táplálkozási trendek és környezeti kihívások közepette

- emelik ki a közleményben.