Új adatok alapján elmondható, hogy a tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségét eddig tévesen becsültük meg.
A megújulók terjedésének rekordéve is kevés a globális felmelegedés megállításához.
A komposztálás régóta ismert módszer, napjainkban pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
A folyamatért a kutatók elsősorban az elmúlt évtizedek szárazabb időjárását, valamint a cönológiai degradációt teszik felelőssé.
A jelenkori klímaváltozás és az élővilágot sújtó emberi hatások alapvetően akadályozzák az élővilág alkalmazkodását.
A talaj kulcsfontosságú szerepet tölt be a globális felmelegedéssel folytatott harcban.
A 21. század degradálódó, romló talajainak legújabb oltó „vakcinája” a légköri szén-dioxidból BSC-réteget – Biological Soil Crust – képző talajalgák
Egyre többen élnek Magyarországon is a szénmegkötő gazdálkodás nyújtotta előnyökkel.
A mezőgazdaság az egyik legfontosabb ágazatnak számít a globális széndioxid-megkötésében.
Az agráriumban is lépni kell a klímaváltozás ellen.
Meglepő dologra jöttek rá az idős tölgyfákkal kapcsolatban.
Ki ne szeretne rövid idő alatt kiváló minőségű komposztot kapni?
Elképesztő, mi mindent tehetünk a komposztálóba.
Lovak és bivalyok lehetnek a tundrák tájépítészei.
A világon 75 milliárd tonna termőföld vész el évente a földromlás miatt.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
