A komposztálás régóta ismert módszer, napjainkban pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
A folyamatért a kutatók elsősorban az elmúlt évtizedek szárazabb időjárását, valamint a cönológiai degradációt teszik felelőssé.
A jelenkori klímaváltozás és az élővilágot sújtó emberi hatások alapvetően akadályozzák az élővilág alkalmazkodását.
A talaj kulcsfontosságú szerepet tölt be a globális felmelegedéssel folytatott harcban.
A 21. század degradálódó, romló talajainak legújabb oltó „vakcinája” a légköri szén-dioxidból BSC-réteget – Biological Soil Crust – képző talajalgák
Egyre többen élnek Magyarországon is a szénmegkötő gazdálkodás nyújtotta előnyökkel.
A mezőgazdaság az egyik legfontosabb ágazatnak számít a globális széndioxid-megkötésében.
Az agráriumban is lépni kell a klímaváltozás ellen.
Meglepő dologra jöttek rá az idős tölgyfákkal kapcsolatban.
Ki ne szeretne rövid idő alatt kiváló minőségű komposztot kapni?
Elképesztő, mi mindent tehetünk a komposztálóba.
Lovak és bivalyok lehetnek a tundrák tájépítészei.
A világon 75 milliárd tonna termőföld vész el évente a földromlás miatt.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
