Stratégiai megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem, a Bábolna Tetra Kft. és a Bábolna Brojler Kft.
Gyógynövényeket is tartalmazó étrend-kiegészítőket fejlesztettek.
A fejlesztések 4,2 milliárd forint támogatással valósulhattak meg.
Te megkóstolnád?
Gyógynövényismerő- és felhasználó képzés indul a SZIE-n januárban.
Megnövekedett a környezetben valóban jelen lévő mikroműanyagok koncentrációja.
A Szent István Egyetem élelmiszermérnöke lett az év borásza.
Úgynevezett okos tojást tojó tyúkokat nevelnek az Egyetemen.
A talajművelési gyakorlat módosíthatja a szőlő alatti mikroszkopikus élővilágot.
A szabadalmakat a SZIE és a Blue Seven Group Zrt. közösen fejlesztették.
Jelentős változást hozott 2020 a precíziós gazdálkodásban Magyarországon.
A körforgásos gazdaság nem létezhet a biohulladékok helyi hasznosítása nélkül.
Az egyetem ismét meghirdette a két féléves Gyümölcs-zöldségfeldolgozó képzést.
Vízágyas matracok és modern fejőrobotok szolgálják majd a tehenek kényelmét.
A hamisított paradicsomsűrítmények kiszűrésén dolgoznak a SZIE szakemberei.
A töppesztéssel készülő szalmaborokkal kivédhetőek a klímaváltozás hatásai.
Minimalizálható a magyar halgazdálkodás ökológiai hatása a vizekre.
Túl sok a kérdés az invazív fajként viselkedő aranysakálokkal kapcsolatban.
Komoly szerepe lehet a vadászpókoknak az almakártevők szabályozásában.
Nemzeti érdek az agrárhivatás vonzóbbá tétele és a fiatal gazdák támogatása.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
