Sok olyan gyökérzöldség van, mely nyáron is vethetők, és jó utónövénye a lekerült zöldborsónak vagy zöldbabnak.
Az enyhébb napok alkalmasak a kerti munkálatokra, főleg az elmúlt hetek kánikulája után.
A konyhakertekben gyakran a jól bevált, népszerű zöldségek dominálnak, pedig számos ma már ritkábban termesztett faj is létezik.
A zöldségeknek általában vagy a levelét, vagy a termését fogyasztjuk, vannak azonban olyan fajok, melyeknek a levélnyele is érték.
Az enyhe telek miatt a tavaszi árpát most már sokszor novemberben el tudják vetni a gazdák.
A (GOSZ) elnöke szerint teljesen át kell gondolni a szántóföldi növénytermesztést és új módszereket kell találni.
A Corteva a megszokottnál korábban kezdte meg a betakarítási szezont idén az országban.
A tenyészidő és a növekedési foknap, vagy más néven hőösszeg megmutatja, hogy mikorra számíthatunk betakarításra.
Állandó helyre vetés, vagy palántázás? Amint kikerül egy zöldség az ágyásból, mehet helyére egy újabb.
A kis területek is megannyi lehetőséget rejtenek magukban.
Ilyen a hatékony növénytársítás az öngyógyító veteményesben: növénytársítás tudnivalók, növénytársítás táblázat magyarázatokkal. Így történik a növénytársítás érthetően!
A nagydobosi termelők próbálják megfejteni a híres tök titkát.
Íme a nyolc legrövidebb tenyészidejű faj.
Megváltoztak az igények a vetőmagpiacon
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
