Több mint 400 kilogramm busa pusztult el az Akolszögi Holt-Tiszában, ahol másfél hónapja bomlanak a parton.
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
Az árvíz és az aszály elleni védekezéshez megfelelő infrastruktúra szükséges hazánkban.
Bár gátépítő tevékenységükkel hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a fák kérgének és gyökereinek rágásával komoly károkat okoznak.
Megtörtént az első olyan terület elárasztása, amelyet a tulajdonosa felajánlott ökológiai vízpótlás céljára.
Gyakorlatilag homokos "partja" van a Tisza közepének, olyan alacsony a víz, és ez komoly gond.
Kisebb árhullám vonul le a Tiszán a nagy adag csapadék miatt, ami az elmúlt napokban érkezett.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan, hogy márciusban előbukkanjon a víz alól az Ínség-szikla.
Kritikusan alacsony szinten áll a hóban tárolt vízmennyiség a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein.
A vízfolyások és állóvizek mennyiségi és minőségi helyzete romlik, miközben a vízvisszatartás lehetőségei még kihasználatlanok.
Új bérlője lett a Holt-Tisza holtágainak, áremelésre készülhetnek a horgászok jövőre.
Tovább terjed a Tiszában az utóbbi idők egyik legkellemetlenebb idegenhonos hala.
Naponta 7-10 centiméterrel, így már több, mint másfél méterrel csökkentették a Tisza-tó vízszintjét.
A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából az idén elkészült a Duna-Tisza közi Homokhátság Területfejlesztési Koncepciója és Programja.
A Tisza-tavon szigorú horgászati tilalmak és korlátozások védik a halállományt az őszi-téli időszakban.
Az illetékesek az idei évben két ütemben fogják végrehajtani a Tisza-tó téliesítését.
Az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodást és a hidrológiai kockázatok mérséklését célozza meg Magyarország és Szerbia új együttműködése.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
Még nem tudni, kihez fog kerülni a következő évtől a halgazdálkodási jog a Tisza-tavon.
A szőlő aranyszínű sárgasága csak az egyik nagy kihívás, amire a magyar borászatoknak megoldást kell találniuk.
A cirok globálisan az ötödik legfontosabb gabonaféle a búza, a rizs, a kukorica és az árpa után.
Bár szükség van a gépbeszerzési támogatásokra, azok jelen formájukban torzítják a piacot.
A tél utolsó hónapjába értünk, így érdemes elkezdeni a tavaszi előkészületeket a kertekben is.
Ha túl korán, nem megfelelő állapotú talajon kezdjük meg a munkát, azzal többet árthatunk, mint amennyit használunk.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel
