A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti
Méreten aluli szürkeharcsát tartott meg egy tiszai horgász, a kettévágott halat a halőrök egy vödörben találták meg.
Ökológiai vízpótlás kezdődött az Ős-Sárvíz szedresi szakaszán, a holtágba 80 ezer köbméter vizet juttatnak a Nádor-csatornából.
A Tisza-tó jelenlegi vízállása megfelelő Szolnok és térsége ivóvízellátásának biztosításához, sőt a vízszint további emelkedésére is számítanak.
Ez volt a 2024. év a horgászat és a halgazdálkodás világában
A Duna-Tisza köze az aszály által legsúlyosabban érintett területek egyike hazánkban.
A Vizet a tájba program révén jelenleg 178 millió köbméter többletvíz áll rendelkezésre öntözésre.
Rohamtempóban kezdett száradni a folyó az aszály miatt, számos részén rekordközeli a vízállás.
Magyarországon már nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is tapasztalható.
A kiinduló 85-86 ezerről 150 ezer hektárra nőtt az öntözött terület nagysága itthon.
Összehangolt hatósági ellenőrzést tartottak, ahol számos szabálysértést tártak fel, köztük okmányhiányt, ittas járművezetést és orvhalászatot.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint extrém alacsony kisvizek jellemezték a tavaszt.
A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület új módszerrel próbálja visszaszorítani a Holt-Tisza térségében elszaporodott invazív állatokat.
A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a nyár egyik leglátványosabb és legkülönlegesebb természeti jelensége.
Az idegenforgalmi szempontból is kiemelt jelentőségű tavaink mellett található természetes fürdőhelyek többsége továbbra is kiváló besorolású.
Új reneszánszát éli a vízitúrázás Magyarországon - mondta el Révész Máriusz, Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára
Csütörtökön sokfelé mérhetünk majd 60 km/h körüli, helyenként akár 70 km/h feletti széllökéseket is.
Több mint 400 kilogramm busa pusztult el az Akolszögi Holt-Tiszában, ahol másfél hónapja bomlanak a parton.
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
2026-ban a hőség és az aszály is komoly hatással volt a hagymatermesztésre Magyarországon.
Ez így nem mehet tovább: ingyenes vízből nem lesz biztonságos öntözés Magyarországon.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
