Komló

A komló a kenderfélék család egyik nemzetsége. A nemzetségbe világszerte három faj tartozik, melyek közül a legismertebb és legelterjedtebb a közönséges komló.

A komló igen megoszlónak számít az emberek körében, hiszen sokak szerint a komló nem más, mint egy idegesítő kúszónövény, ami mindent tönkretesz. Mások viszont azon a véleményen vannak, hogy a komló egy nagyon hasznos, szuper növény.

A komló jellemzői

A komló liget- és láperdőkben, nedves helyeken közönséges kétlaki, évelő növény, melyet a termős példányok hajtásdugványairól szaporítva termesztenek is. Fákra, bokrokra felkapaszkodó hajtásai 10–40 méteresek is lehetnek. Levelei keresztben átellenesen állók, a levéllemezek pedig széles-tojásdadok. A fellevelek tövében lévő mirigyek választják ki a keserűanyagokat, a humulont és lupulont, amelyek egyrészt enyhe nyugtatók, másrészt kolloidális méretük miatt a sör habját stabilizálják, tartósítják. Virágzási ideje júliusban van. 

A komló a közkedvelt ital alapja

A komló a sör tipikus ízesítője, aminek a tobozát használják a főzés során. A toboz formáját a virágzat adja, mely magában foglalja a lupulin mirigyeket. Ezek tartalmazzák a komlózás során a számunkra legfontosabb összetevőket: a gyantát és az olajat. A komlógyantát három részre lehet osztani, a lágy gyantára, a kemény gyantára és a kategorizálatlan gyantára. A lágy gyanta tartalmazza az alfasavakat. A sörfőzésben a három legfontosabb alfasav típus nem más, mint a humulone, a cohumulone és az adhumulon. Ezek a vegyületek határozzák meg, a forralás hatására, a kész sör keserűségét. A lágy gyanta tartalmazza még a bétasavat, amely akkor járul hozzá a sör keserűségéhez, ha a komló oxidálódott. A sör komló aromája pedig az olajból származik, ami a komló súlyának maximum 2%-a. Az olajban lévő különböző vegyületek adják az aromát, mint a hidrokarbonátok, oxigén tartalmú vegyületek és a kéntartalmú vegyületek. (cellulóz, lignin).