Érdemes megismernünk kertünk talajának tulajdonságait, és a különféle munkafolyamatokról és talajjavítási módszerekről ennek tükrében döntenünk.
Meg kell várni, hogy kialakuljon a végleges döntés az ásott és fúrt kutak engedélyeztetését illetően.
A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint az engedély nélküli kutak ellehetetlenítik a vízkészletgazdálkodást.
A kerti úszómedencék és az öntözött gyepek is súlyosbítják a városok vízkrízisét.
Az agrárminiszter szerint meg kell találnunk esetleg azt az új növényi kultúrát, amivel eredményesebben tudunk és biztonsággal termelni.
Újabb könnyítések jöhetnek a korábban létesített kutak engedélyeztetése kapcsán.
A spenótok és spenótpótlók egész évben termeszthetők, egyes fajok még télen is nevelhetők.
Egyszerűbbé vált a korábban létesített kutak bejelentése, amelyet szankciómentesen az év végéig lehet megtenni.
Áder János szerint a világ ma távolabb áll a klímacéloktól, mint a 2015-ös elfogadásukkor.
Óriási baj várhat az emberiségre, rengeteg ivóvíz hiányozhat majd az évtized végére.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének fele vízhiányos területen fog élni.
Idén a tavalyi állapotokhoz hasonlóra lehet számítani a Balatonnál és a Velencei-tónál.
Eddig mintegy 50 millió köbméter többlet vizet tartott vissza a vízügyi ágazat, amire később nagy szükség lesz az agráriumban.
Nitrogénkötés és a talaj vízgazdálkodásának javítása, de milyen technológiák és anyagok segíthetnek?
Évi több ezer milliárd forintot spórolhat Magyarország a szennyvíz újrahasznosításával.
Új képzést indít 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.
Hatékony vízgazdálkodási megoldásokat kíván a klímaváltozás, szükség van a vízpufferek mihamarabbi kialakítására.
Nincs mese, a Tisza vízszintjét emelni kell, hiszen az alacsony vízállás miatt több száz millió köbméter talajvíz folyik el Szerbia irányába.
Mit tudhatunk meg Magyarország vízháztartásáról a Dráva menti kutak vizsgálatából?
A talaj minőségének megóvása volt a téma Áder János új podcastjában, ahol az is elhangzott, hogy évente 10 millió hektár termőföld megy tönkre a világon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.