Kiderült, miért tűnt el több száz millió köbméter víz Magyarországon
A hálózati veszteség a becslések szerint 19-21,5 milliárd forint közpénzkiesést okoz évente.
A hálózati veszteség a becslések szerint 19-21,5 milliárd forint közpénzkiesést okoz évente.
A klímaváltozás és a növekvő vízigény miatt a városok vízgazdálkodási stratégiái átalakulóban vannak.
A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
A Balaton vízszintje az évszázad végére akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a jelenleginél.
A tó jelenlegi vízállása kritikusan alacsony, ami különösen a sekélyebb déli partszakaszokon szembetűnő.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
Hatalmas harcsát fogtak ki a mohácsi Duna-szakaszon, amelyet a mérlegelést követően visszaengedtek természetes élőhelyére.
A mezőgazdasági vízhasználat szerkezete az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult.
A Velencei-tó vízszintje döbbenetesen alacsony, 64 centiméteren áll, ami jelentős aggodalomra ad okot a szakértők szerint.
A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását.
A klímaváltozás hazai és globális szinten egyaránt fokozza a hidrológiai extrémitások előfordulását.
A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi Akcióterv végrehajtására.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában 210 millió köbméterrel több víz maradt Magyarországon
A szakértő szerint újra kell gondolni a vízgazdálkodást és a növénytermesztést az Alföldön.
Uniós pénzből, közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
Hatalmas harcsát fogott egy horgász a Fehérvárcsurgói-víztározón szeptember 21-én.
Az elmúlt három évben 120 centimétert csökkent a vízszint, és a tó jelenleg a kiszáradás jeleit mutatja.

Nagy István leköszönő agrárminiszter véleménycikke a Közös Agrárpolitikáról, az eddigi agrártámogatási rendszer várható átalakításáról.
Rengeteg a félreértés a glutén, laktóz körül – szakértő segít eligazodni az ételérzékenységek szövevényes labirintusában.
A gazdák a gabonaszárítók létesítése helyett egyre inkább a gabonahűtésben látják a megoldást.
Az iráni háború hatásai, a súlyosbodó aszályhelyzet és az évszázados léptékű tavaszi fagykárok egyszerre nehezednek rá a magyar agráriumra.
Egyre növekszik a halal termékek piaca, a magyar agrárium már évek óta egyre komolyabb beszállítója a muszlim közösségeknek.
A CLAAS a CEREX 700 RC sorozattal új szintre emeli a változó kamrás körbálázók teljesítményét.