Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
Megdőlt a Tisza valaha mért legalacsonyabb vízállásának rekordja Kiskörénél.
Bár Magyarország mintegy 5 millió hektárnyi mezőgazdasági területtel rendelkezik, az időjárástól függően mindössze 100-120 ezer hektárt öntöznek.
A talaj nedvességtartalma folyamatosan csökken, a legsúlyosabban érintett alföldi térségekben helyenként már 100-130 milliméteres talajnedvesség-hiány alakult ki.
A takarmány előállítása, a betakarítás és az energiaárak olyan terhet jelentenek, amelyet egyre nehezebb ellensúlyozni a bevételi oldalon.
A 2026-os szezon szélsőséges és egyenetlen csapadékhiánya komoly veszélyt jelent a hazai kukoricatermesztésre.
Hőhullámok idején több mint 50 százalékkal, 150 liter fölé nőhet egy emberre vetítve a napi vízfogyasztás.
Több évtizedes talajvízszint-csökkenés és súlyosbodó aszály sújtja hazánkat, nagy a baj.
Nem a tartály mérete a legfontosabb, hanem az, hogy mi történik a lehulló vízzel.
Évtizedek óta nem tapasztalt vízhiány alakult ki Zalaszentgrót térségében, ezért 29 településen másodfokú vízkorlátozást kellett elrendelni.
2026. június 20-án az agárdi vízmérce 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel alatta van a 2022. szeptemberében mért, korábbi legkisebb vízállásnak.
Drasztikus vízkorlátozást vezettek be a Hajdú-Bihar vármegyei Nagyrábén, miután szinte teljesen kiürült a helyi víztározó.
A szakértők szerint a víz megtartása a kulcsa az elsivatagosodás elleni küzdelemnek.
Miközben Magyarország lakossága évtizedek óta csökken, a beépített területek folyamatosan terjeszkednek.
Miért lehet a szikkasztás a jövő egyik legfontosabb vízgazdálkodási kérdése hazánkban is?
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
Egyedülálló, intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a vízhiánnyal Szantori szigete.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve keres választ a klímaváltozás és a vízhiány okozta kihívásokra.
Bár Magyarország távol fekszik a tengerektől, a hazai vízgazdálkodás jövője nem választható el a világóceánokban zajló folyamatoktól.
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok alapjaiban alakították át a magyar gazdálkodók szemléletét az öntözésről.
A 2022-es történelmi aszálynál is rosszabb évre számíthatnak idén a szántóföldi növénytermesztők Magyarországon.
Az automatikus mérések több szempontból is jelentősen segítik a telepvezető döntéseit.
A szamóca - vagy ahogy a köznyelvben szinte mindenki nevezi, a földieper - gondozása a nyári betakarítással nem ér véget.
Az idei év kegyetlen őszinteséggel mutatta meg, mennyire sérülékeny lett a magyar mezőgazdaság.
A régi bölcsesség szerint a gazdák három rossz évet tudnak túlélni, de az idei már zsinórban a hatodik rossz év.
