Az aszály és a vízhiány kezeléséhez jelentős beruházásokra lesz szükség a következő években. Miközben a legtöbben adományozással vagy önkéntes munkával azonosítják a társadalmi szerepvállalást, a megtakarítások is befolyásolhatják, hogy milyen vállalatokhoz és projektekhez jut forrás - írja közleményében a Másfélfok.

Egyre több a zöld befektetés, de kevés fókuszál a vízre

Magyarországon gyorsan nő a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő, úgynevezett ESG-befektetések aránya. A befektetési alapoknál 2021 és 2025 között egy százalék alatti szintről közel 13 százalékra emelkedett a részarány, a biztosítási termékeknél pedig megközelítette a 9 százalékot. A legtöbb ESG-befektetés a klímaváltozás mérséklésére koncentrál, a víz azonban még mindig ritka befektetési tematika. A lakossági befektetők számára legkönnyebben elérhető lehetőségek az úgynevezett ETF-ek (tőzsdén kereskedett befektetési alapok), amelyek egyetlen befektetéssel számos vállalat részvényeibe vagy más eszközökbe biztosítanak befektetési lehetőséget. Ezek között már megjelentek a vízhatékonyságra, vízminőségre vagy vízkockázatokra fókuszáló termékek is, igaz, ezen az alapokkal ma még jellemzően csak külföldi cégekbe tudunk invesztálni.

A vízre építő befektetések mögött sokszor üzleti logika áll

Az ilyen, vízzel kapcsolatos befektetések közvetlen hatása korlátozott: természetesen önmagában attól nem lesz több víz az Alföldön vagy bárhol a világon, hogy valaki ilyen alapokba helyezi a pénzét. Sok befektető nem is környezetvédelmi megfontolásból választ ilyen termékeket, hanem azért, mert a víz a 21. század egyik legfontosabb stratégiai erőforrásává válhat. A vízkockázat ezért egyre inkább befektetési szempont is. A vízzel hatékonyabban gazdálkodó vállalatok hosszú távon versenyelőnybe kerülhetnek, így a fenntarthatóbb működés pénzügyi értékké válhat.

A befektetői figyelem is alakíthatja a vállalatok működését

A kritikusok szerint az ESG befektetési alapok gyakran nem közvetlenül finanszíroznak új környezetvédelmi beruházásokat, mert jellemzően már kibocsátott részvényeket vásárolnak. A kép azonban ennél összetettebb. Ha a befektetők egyre inkább a vízhatékonyságban és innovációban élen járó cégek értékpapírjait keresik, az javíthatja ezeknek a vállalatoknak a forrásbevonási lehetőségeit, és ösztönözheti őket vízgazdálkodási gyakorlatuk fejlesztésére.

A finanszírozás új csatornái segíthetik a vízgazdálkodást

A fenntartható pénzügyek ennél közvetlenebb szerepet is játszhatnak. Külföldön ún. impact alapok finanszíroznak vízügyi innovációkat és környezeti hatású projekteket, míg a zöld kötvények segítségével vállalatok, önkormányzatok és országok vonhatnak be forrást vízhiányt mérséklő beruházásokra. A legismertebb példák közé tartozik Fokváros, amely vízválsága idején ilyen módon finanszírozott fejlesztéseket.

Magyarországon a piac még kevésbé fejlett ezen a területen, ugyanakkor a zöld kötvények és fenntarthatósági célú finanszírozási programok már megjelentek, és hosszabb távon szerepet kaphatnának a vízi közművek modernizálását, a vízmegtartást vagy a természetes vízvisszatartó megoldásokat támogató beruházások finanszírozásában is. Új lehetőséget jelentenek a közösségi finanszírozási programok is. Az Egyesült Királyságban például már működnek olyan konstrukciók, amelyekben akár néhány ezer forintnak megfelelő összeggel is be lehet szállni helyi zöld projektek finanszírozásába.

A vízkockázat és a fenntarthatóbb vízgazdálkodás fundamentális befektetési szemponttá válik

– fogalmaz Gyura Gábor a Másfélfokon megjelent cikkében. A szakember szerint a „vizes” befektetési termékek önmagukban nem oldják meg a vízhiány problémáját, de hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több forrás, nagyobb figyelem és több innováció jusson a fenntartható vízgazdálkodási megoldásokra.