Súlyos szavakkal figyelmeztette a magyarokat Áder János
Egy évnyi csapadék hiányzik a földekről a téli aszály miatt: ez nemcsak a vízügy, de a mezőgazdaság számára is komoly gondokat okoz.
Egy évnyi csapadék hiányzik a földekről a téli aszály miatt: ez nemcsak a vízügy, de a mezőgazdaság számára is komoly gondokat okoz.
Az elmúlt hetekben sokaknak feltűnt, hogy a Zagyva szinte csak a meder alján csordogál.
A jelenlegi helyzetben a mesterséges vízpótlás elkerülhetetlen, de a szakembereknek szigorú alapelveket kell követniük.
Gyuricza Csaba: nem az ukrán gabona a legnagyobb problémánk, hanem hogy nincs az országnak agrárstratégiája.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Fél évtizede visszatérő kihívás az aszály, a magyar mezőgazdaság súlyos alkalmazkodási kényszerben van.
Itt van minden, amit a A „Vizet a tájba!” programról tudnia kell a gazdálkodóknak.
A tisztított szennyvíz nem hulladék, hanem stratégiai erőforrás: vízgazdálkodás és innováció Máltán és Magyarországon
Magyarországon 1990 óta évtizedenként több mint fél fok (0,56 °C) a melegedés.
Kutatók szerint a vizes élőhelyek helyreállításával alkalmazkodhat az Alföld az aszályhoz.
Gajdos László hangsúlyozta, a klímaváltozás már nem jövőbeli veszély, hanem jelen idejű gazdasági és egészségügyi probléma.
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő Zrt. szakemberei által kialakított vízmegtartó erdei tókákat.
Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás miatt megnőtt az esőkertek szerepe a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodásban.
Akár egymillió forintos bírságra is számíthatnak azok az ingatlantulajdonosok, akik elmulasztják bejelentési vagy engedélyeztetési kötelezettségüket.
Az utóbbi években egyre gyakoribbak a hosszabb aszályos időszakok és az intenzív, rövid idő alatt végbemenő csapadékesemények.
Az okos öntözés lett a modern mezőgazdaság és a városgazdálkodás egyik legfontosabb újítása.
A modern vízgazdálkodási szemléletben kulcsszerepet kell kapnia a növények párologtatásának.
A kérdésre Karakai Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője válaszolt.
Hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül.
Miközben a hazai termelők egyre magasabb költségekkel küzdenek, továbbra sincs világos stratégia arra, milyen irányba kellene fejlődnie az ágazatnak.

A 2022-es történelmi aszálynál is rosszabb évre számíthatnak idén a szántóföldi növénytermesztők Magyarországon.
Az automatikus mérések több szempontból is jelentősen segítik a telepvezető döntéseit.
A szamóca - vagy ahogy a köznyelvben szinte mindenki nevezi, a földieper - gondozása a nyári betakarítással nem ér véget.
Az idei év kegyetlen őszinteséggel mutatta meg, mennyire sérülékeny lett a magyar mezőgazdaság.
A régi bölcsesség szerint a gazdák három rossz évet tudnak túlélni, de az idei már zsinórban a hatodik rossz év.