Az Európai Parlament szerdai, strasbourgi ülésén elfogadta az európai vízügyi rugalmassági stratégiára vonatkozó ajánlásait, amelyeket a Bizottságtól 2025 nyara előtt várnak.
A nagy többséggel elfogadott jelentésben a képviselők ambiciózus stratégiát szeretnének, hogy az EU hatékonyabban gazdálkodjon a vízkészletekkel és jobban reagáljon a vízzel kapcsolatos jelenlegi kihívásokra. A jelentés szerint a víz nemcsak az emberek élete és egészsége szempontjából alapvető fontosságú, hanem Európa gazdasága, versenyképessége és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is.
Külön pénzalap jöhet létre
A képviselők emellett azt is kérik a Bizottságtól, hogy a vízügyi ellenálló képességre külön finanszírozást biztosítson.
Ezt az elképzelések szerint a meglévő alapokon belüli speciális mechanizmusok támogatnak a vízügyi infrastruktúra korszerűsítése, a fenntartható vízgazdálkodás, a természetalapú megoldások és az innovatív, vízhatékony technológiák érdekében. A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy fektessen be a mesterséges intelligencia (AI) megoldásaiba, a valós idejű szivárgásérzékelésbe, az intelligens öntözésbe és a vízhatékonyságot javító új technológiákba.
A gazdák is kaphatnak a forrásokból
A jelentéstevő szociáldemokrata képviselő, Thomas Bajada a szavazást követő sajtótájékoztatóján felidézte máltai gyerekkorát, ahol megtanulta, hogy a víz érték, amelyre folyamatosan vigyázni kell. Mint elmondta, egyre nagyobb igény van a vízre a mezőgazdaság és az ipar részéről is, ám a szennyezésnek is egyre inkább ki vannak téve az európai vízkészletek. A külön európai alap ezen a téren talán túl ambíciózusnak tűnhet, ám a kérdés kellően fontos ahhoz, hogy ez indokolt legyen. Leszögezte:
Külön dedikált pénzalapra van szükségünk. Nincs más lehetőségünk, ez egy olyan terület, amelybe be kell ruháznunk.
A képviselő az Agrárszektor kérdésére válaszolva kijelentette:
Segítenünk kell a gazdákat és az ipar szereplőit is abban, hogy fenntarthatóbb vízgazdálkodási gyakorlatokra térjenek át, ezért szükségesnek tartom, hogy a létrehozandó új alapból pénzügyi forrásokhoz is jusson a mezőgazdaság ezek megvalósításának érdekében. Ez magába foglalhatja a szennyvíz tisztítás utáni alkalmazását vagy az okos öntözési módszerek támogatását is.
A vízkivételt is érintené
Az EP sajtóközleménye hozzáteszi: a képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság kockázatértékelések alapján ágazati célokat javasolna a vízhatékonyságra és a vízkivételre (vízkivétel felszíni vagy felszín alatti forrásból) vonatkozóan. Az EU-nak többet kell tennie a gyógyszerek, a kémiai növényvédő szerek és műtrágyák, az antibiotikum-rezisztens baktériumok, a mikroműanyagok és a vegyi anyagok okozta vízszennyezés csökkentése, valamint az úgynevezett "örökkévaló vegyi anyagok" (PFAS) fokozatos kivonása érdekében.
Beépítenék a szakpolitikákba
A Parlament azt szeretné, ha az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítenék a víz- és földhasználatot érintő ágazati tervekbe és szakpolitikai intézkedésekbe, valamint az egyedi kihívásokkal küzdő régiókra - például a Földközi-tengerre, a szigeti területekre és a legkülső régiókra - szabott intézkedéseket hoznának. A vízhiányra, aszályra és árvizekre való felkészültséget és a válságkezelési mechanizmusokat jelentősen javítani kell - teszik hozzá.
Hiába jött időben az eső a földekre, a jövő egyre kiszámíthatatlanabb
A szennyezés, az élőhelyek pusztulása, az éghajlatváltozás hatásai és az édesvízkészletek túlzott használata nyomást gyakorol Európa tavaira, folyóira, part menti vizeire és felszín alatti vizeire, és a vízhiány évente Európa területének 20, a lakosság 30 százalékát érinti. Az európai felszíni víztesteknek csupán 39,5 százaléka érte el a jó ökológiai állapotot, és csak 26,8 százaléka a jó kémiai állapotot az uniós vízügyi jogszabályok végrehajtása során.
Az Európai Bizottság várhatóan még a nyár előtt elfogadja az európai vízügyi rugalmassági stratégiát, a 2025-ös munkaprogramjának megfelelően.
