Nem csak a víz, az energia is kulcsfontosságú tényező az öntözéses gazdálkodásban - ha erre nem figyel a termelő, oda a gazdaságosság.
A hazai vízgazdálkodási és környezetvédelmi szabályozás értelmében, az öntözési célú vízigények kielégítése elsődlegesen felszíni vízkészletekből történhet.
Az élelmiszeripar a gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amely jelentős mértékben igénybe veszi a természetes erőforrásokat.
A FoodTechShow-n 47 kiállító mutatta be legújabb gépeit és digitális megoldásait az élelmiszeripar fellendítésére.
A tisztított szennyvíz lehet a megoldás arra, hogy az ipar és a mezőgazdaság is vízhez jusson egy víztechnológiai cég szerint.
Amikor egy növény „szomjas”, a levelei elkezdenek megereszkedni és elveszítik a feszességüket.
A vízügyi ellenállóképesség miatt új pénzügyi alapot sürget az Európai Parlament, amelyből a termelők is részesülhetnének – tudta meg az Agrárszektor Strasbourgban.
Idén sem kell mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizetni öntözési célú vízfelhasználás esetén.
A komplex fejlesztések megvalósítását célzó kiírásban legkevesebb 200 millió, legfeljebb 5 milliárd forint igényelhető.
A szürkevíz alkalmazásával pedig a gyárak teljes vízfelhasználásának csupán öt százalékát kell ivóvízből biztosítani.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
A élelmiszeripari vállalatok 50 százaléka fenntartható megoldások bevezetését tűzi ki célul.
A vállalkozásoknak is komoly a szerepük a fenntarthatóságban, ezért nem mindegy, milyen kötelezettségeket vállalnak a környezetük érdekében.
65,8 milliárd forintos keretösszeggel jelentek meg az öntözésfejlesztési pályázati felhívások.
Már korlátozottabb vízkészlet áll a rendelkezésünkre, ezen pedig az éghajlatváltozás sem segít.
Néhány ügyes praktikával rengeteget spórolhat az ember a vízfogyasztásán, és egyben a vízszámláján is.
Paradigmaváltás nélkül, mely egyaránt vonatkozik az állami és a termelői szereplőkre, jelentős előrelépés nem várható.
Nagynyomású forró vízzel venné fel a küzdelmet a gyomok ellen a német gépipari konszern.
Nagyjából 10 milliárd lesz 2050-re a Föld népessége, akkorra az emberiség fele vízhiányos régiókban fog élni.
Többféle megoldás is létezhet az egyre nagyobb gondot jelentő vízhiány kezelésére?
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
