Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Ahhoz, hogy Magyarország vízben gazdag ország maradhasson, nem elég a természetes adottságokra hagyatkozni – korszerű, intelligens technológiákra is szükség van. A szennyvíz újrahasznosítása nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik legkézenfekvőbb válasza a fokozódó vízhasználatra - áll a víztechnológiai megoldásokkal foglalkozó Xylem közleményében. Hozzáteszik:
Debrecen példája is azt mutatja, hogy Magyarországon is valós alternatívát jelenthet a tisztított szennyvíz ipari felhasználása.
Magyarországot gyakran emlegetik vízben gazdag országként, régiós víznagyhatalomként. Ez a kép történelmi tapasztalatokból és valóban kedvező adottságokból táplálkozik: bőséges felszín alatti vízkészletekkel, nagy vízhozamú folyókkal, világszínvonalú termálvízkinccsel rendelkezünk.
A hazai közgondolkodásban az a kép él, hogy a Kárpát-medence természetes bősége önmagában elegendő lesz, hogy biztosítsa a következő generációk vízellátását. A gazdag örökség azonban könnyen hamis biztonságérzetet kelthet
– mutatott rá Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője. A 150 országban aktív, hazánkban Cegléden és Abonyban gyártóüzemmel, valamint Törökbálinton regionális szervizközponttal és értékesítési irodával is rendelkező víztechnológiai vállalat szakemberei jól ismerik hazánk vízgazdálkodási helyzetét, hiszen a vízüggyel és a vízművállalatokkal dolgoznak együtt.
Felszíni vizeink bő 90 százaléka határainkon túlról érkezik, így az ország rendkívül kitett a nemzetközi vízgyűjtők állapotának és a környező országok vízgazdálkodási döntéseinek. Függésünket súlyosbítja a klímaváltozás: a csökkenő csapadékmennyiség, a gyakoribb aszályok, a hirtelen lehulló, intenzív, de elfolyó esőzések, a felszín alatti készletek kimerülése.
Ehhez társul a sok helyütt elavult víziközmű-hálózat, amely évi több tízmillió köbméternyi ivóvíz elvesztéséhez is vezethet. Mindez épp akkor történik, amikor az ipari vízfelhasználás – különösen a vízigényes technológiák, például az akkumulátorgyártás térnyerésével – rohamosan nő.
Az újrahasznosított szennyvíz segíthet?
A közlemény megjegyzi: az ipari üzemek nem mindig igényelnek ivóvíz-minőségű vizet – a hűtés például olyan terület, ahol a vízminőségi elvárások enyhébbek. Ezt kiválóan lehet fedezni újrahasznosított szennyvízből, ami egyszer már bekerült a gazdasági körforgásba, de utána nem hulladékként kezeljük, hanem ismét erőforrássá tesszük.
A szennyvíztisztítókban megtisztított vizeket ma többnyire természetes folyóinkba vezetjük vissza – majd ezek a vizek gyakran elhagyják az országot. Ehelyett hatékonyabb lenne, ha helyben hasznosítanánk őket, például a vízigényes gyártó üzemekbe vezetnénk őket tisztítás után.
Nemcsak az ökológiai lábnyomot csökkentené ez a megoldás, hanem hozzájárulna a természetes vízbázisok tehermentesítéséhez is.
Tenni kell érte, hogy vízben gazdag ország maradjunk
A szennyvíz újrahasznosítására már vannak nemzetközi példák, például Izrael, ahol mindez a mezőgazdasági vízellátás szerves része.
Magyarországon ugyanakkor a technológia még gyerekcipőben jár. A rendszerváltás előtt voltak kísérletek mezőgazdasági felhasználásra – például nyárfások öntözésére –, de az ipari hasznosítás máig szinte ismeretlen terület maradt, pedig komoly távlatok vannak előtte.
„Az, hogy Magyarország valóban vízben gazdag országként maradhasson fent, nemcsak a természeten múlik. Technológiai döntéseket, hosszú távú vízpolitikai tervezést és infrastruktúra-fejlesztést igényel. A tisztított szennyvíz ipari célú újrahasznosítása az egyik olyan megoldás, amely nem igényel évtizedes kutatás-fejlesztést, csupán a meglévő eszközök okosabb felhasználását” – hangsúlyozta Gampel Tamás.