Az EP által megrendelt, A szélsőséges éghajlati jelenségek hatása az Európai Uniós mezőgazdasági termelésére című dokumentum kiemeli a mezőgazdasági ágazat alkalmazkodási stratégiáit, amelyek magukban foglalják a jobb gazdálkodási gyakorlatokat, kockázatkezelési eszközöket és politikai támogatást. Hangsúlyozza ugyanakkor az integráltabb és rendszerszerű megközelítések szükségességét a mezőgazdaság úgynevezett „klímabiztosításának” növelése érdekében.

Az új uniós tanulmány áttekintést nyújt a döntéshozók számára a mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívásokról a szélsőséges időjárási és éghajlati anomáliák kapcsán. A dokumentum azt vizsgálja, hogy a szélsőséges időjárási és éghajlati jelenségek már most tapasztalt, illetve előre jelzett növekedése hogyan hat az unió mezőgazdasági termelésére, miközben esettanulmányokból vett gyakorlati példákat mutat be arra vonatkozóan, hogy miként lehet még jobban megfékezni az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásait.

Emellett azt is elemzi, hogy a jelenlegi szakpolitikai eszközök vajon milyen mértékben támogatják proaktív módon a mezőgazdasági ágazat alkalmazkodását mind uniós, mind nemzeti szinten.

Durva szélsőségek, káros hatások

Szélsőséges eseményeknek nevezhetjük az olyan jelenségeket, mint a hőhullámok, az extrém hideg időszakok, a heves esőzések, a viharral társított árhullámok, az áradások, a földcsuszamlások, az aszályok, az erdőtüzek és heves, széllel és jégesővel járó viharok. Az éghajlatváltozás befolyásolhatja ezek gyakoriságát és súlyosságát, és ez az összefüggés különösen egyértelmű a hőhullámok esetében. A szélsőséges események előfordulásának és súlyosságának történeti és előrejelzett tendenciái hasonló képet mutatnak: a rendkívül meleg nyári hőmérsékletek egyre gyakoribb egész Európában, fokozatosan szárazabbak lesznek a körülmények Dél-Európában, miközben emelkedik a heves esőzések száma Észak- és Közép-Európában

- fogalmaznak a Pénzcentrum által tanulmányozott, 'The impact of extreme climate events on agricultural production in the EU' című dokumentumban. A cikk a jelentésre hivatkozva hozzáteszi:

a veszélyeztetett alágazatok közé tartoznak a nem öntözött gabonafélék, különösen a kukorica, a gyümölcsfák és évelő növények, a szélsőségesen csapadékos régiókban termesztett gumósok, valamint a zöldtakarmánytól függő állatállomány.