Egyetlen fagyos éjszaka is elviheti a magyar gyümölcs nagy részét

Egyetlen fagyos éjszaka is elviheti a magyar gyümölcs nagy részét

Gyakorlatilag az ország összes gyümölcsfaültetvényén azért imádkozhatnak mostantól egészen május közepéig, hogy ne érkezzen komolyabb hidegbetörés és fagy. Az enyhe, tavaszias februárban elindult rügyfakadás után mára a virágzás is megindult, amely komoly kockázatnak teszi ki a gyümölcsfákat. Mínusz 1-2 fokos enyhe fagy még kezelhető, de ha következő két hónapban durvább hideg alakul ki, az néhány óra alatt elviheti a termést és az évjárattal kapcsolatos reményeket is.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Komoly problémákat okozhat a következő hetekben, hónapokban az, ha a szokatlanul tavaszias január és február után erősebb fagy érkezhet. Ezzel akár a tavalyi fagykárok is megismétlődhetnek, sőt, a múlt évinél is komolyabb kiesést szenvedhet el a gyümölcságazat.

Március elején természetesen nem lehet megjósolni, hogy milyen évnek, illetve évjáratnak nézünk elébe, az elmúlt egy évből tudunk ítélkezni, aminek – egy gyümölcsfa életében – értelemszerűen van hatása az idei évre – közölte az Agrárszektorral Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézetének vezetője. A szakértő emlékeztetett:

A körte, meggy és a cseresznye egy gyenge közepes terméssel volt jellemezhető, míg a szilva felemásra sikeredett, vagyis az észak-keleti országrészben jó termést hozott, más országrészekben viszont kifejezetten gyengén produkált. Egyedül az alma esetében volt egészen jó termés, de nem voltak túlterheltek a fák.

Már egyetlen hideghullám is komoly károkat okozhat

A csapadékviszonyok tavaly közel optimálisak voltak, már kora tavasztól, sőt téltől kezdve nyár közepéig jó volt a csapadék-ellátottság, a szeptember-október volt száraz és szokatlanul meleg volt, azonban a november-január időszakban is bőséges csapadék hullott. A tavalyi, nem kiemelkedő termés és a kiváló csapadékviszonyok összességében megfelelő hátteret adnak egy idei jó virágzáshoz, ami alapja a jó termésnek.

Apáti Ferenc az elmúlt hetek időjárását úgy jellemezte, az nem tekinthető normálisnak, de a klímaváltozás okán most már szokványos, hogy a január, illetve a február nagyon enyhe, már-már tavaszias.

Idén sem ússzuk meg?

Jellemző egy ideje, hogy tavasszal aztán másfél-két hetes ciklusokban, néhány napra visszatér a tél, ami azt jelenti, hogy sarkvidéki eredetű hidegbetörésekkel nagyon hideg levegőt és éjszakai, vagy akár nappali fagyokat hagy maga után. Úgy tűnik az utóbbi évekből, hogy a természet ezen viselkedése már-már tendencia, így sajnos számítanunk kell rá, hogy idén sem ússzuk meg a tavaszi fagyokat. Nyilván nem lehet megjósolni az időjárást két-három hónappal előre, és reménykedünk abban, hogy idén nem lesznek fagykárok a gyümölcsösökben, de tartok tőle, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e fagyos éjszaka, hanem az, hogy hányszor és milyen mértékű.

Gyümölcsfajtól függően nagyjából január második felétől február végéig fejeződik be az egyes gyümölcsök mélynyugalmi állapota. A rövidebb hidegigényű fajok, így például a kajszi és őszibarack, már január második felében, illetve végén kilépnek a mélynyugalmi állapotból, míg a hosszabb hidegigényűek, így például az almatermésűek inkább csak február második felében. Ha a mélynyugalmi időszak letelte után még kellően hideg van, vagyis fagypont vagy legfeljebb plusz néhány fok körüli vagy alatti hőmérsékletek vannak, akkor az úgynevezett „kényszernyugalomban” tartja a fákat. Ez azt jelenti, hogy a fa életműködése biológiailag már meg tudna indulni, de az alacsony hőmérsékletek nem hagyják.

Korán ébredt a természet

Az enyhe február miatt viszont mára megindult a fák életműködése minden gyümölcsfajnál. Szabolcsban rügypattanás vagy kezdeti egérfüles állapotban van már az alma is, ami így március elején nagyon korainak számít, de a Dunántúlon is már február végén elindult a kajszi virágzása. Tavaly is korán kezdődött a virágzás, és most mintegy másfél héttel is előrébb vagyunk. Ha maradnak az elmúlt két hétre jellemző magas hőmérsékletek, akkor minden országrészben és minden gyümölcsfajnál egy vagy akár két héttel hamarabb jöhet a virágzás, mint tavaly.

Apáti Ferenc elmondta: ha a következő két hónapban nem lesznek komoly lehűlések, akkor ezzel a korai kitavaszodással és virágzással sincs semmi gond. A kárvalószínűség azért növekszik, mert míg egy zárt, bimbós állapotban lévő virág mínusz 3-5 fokot is elvisel komolyabb károsodás nélkül, addig a nyitott virág vagy a kötődött kis gyümölcs már mínusz egy-másfél fok alatti hőmérsékleten károsodik.

Kevés eszköz van a gazdák kezében

A fák téli életműködésére, a korai kitavaszodásra és virágzásra, illetve az időjárás alakulására semmilyen érdemi ráhatása nincs a termelőknek, így egyelőre a gazdák kezében érdemi cselekvési lehetőség sincs.

Kivárunk, és majd az időjárás hatásaihoz alkalmazkodunk, mert változtatni nem tudunk rajta. A későbbi alkalmazkodás pedig azt jelenti, hogy majd kora tavasztól kezdve lehet bevetni fagyvédelmi megoldásokat a klasszikus tavaszi fagyok ellen.

Azonban e tekintetben hangsúlyozni kell azt, hogy mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi technológiák igazán csak a klasszikus, szélcsendes kisugárzási fagyok ellen mutatnak – közepes vagy jó – hatékonyságot, de a 10-20 km/óra légmozgásnál nagyobb szélsebességgel járó, úgynevezett szállított fagyok esetében nincs semmilyen megoldás. Lehetőség még az alma és a körte esetében a hormonális, tehát kémiai kötődésfokozás, de a csonthéjas gyümölcsök esetében még ez sincs meg, vagy sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Annyi a kajszinak?

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy lesznek-e áprilisban komolyabb talajmenti fagyok, de ha így alakul, akkor valószínűleg ismét hatalmas kár keletkezik elsősorban a kajszibarack-ültetvényekben, gyakorlatilag annyi lesz ennek a gyümölcsnek

– fogalmazott az Agrárszektornak Raskó György, agrárközgazdász. Hozzátette: egy ilyen fagy a meggyet is jelentősen fogja károsítani, és nyilvánvalóan más gyümölcsfajtákat is.

A fagy elleni védekezés hozzávetőleg mínusz 2-2,5 fokig aránylag hatékony lehet például füstöléssel, vagy szalmabála-égetéssel, esetleg permetezéssel. Utóbbinál ugyanakkor nagyon fontos, hogy azt csak úgy szabad elkezdeni, ha biztosítani tudjuk a folyamatos a permetezés.

Egy pillanatra nem lehet megállni, mert abban a pillanatban, ha ráfagy a víz a virágra, akkor a hőelvonás révén még rosszabb helyzetbe kerül a világ.

Ennél komolyabb, mínusz 4-5 fokos, vagy még hidegebb fagyokkal sajnos nem lehet érdemben felvenni a küzdelmet – tette hozzá.

Hosszabb távon a fajtacsere jelenthet némi segítséget, hiszen a magyar, nemesített kajszifajták egyike sem bírja a fagyot. A nyugat-európai, egyes francia fajták némileg ellenállóbbak ezen a téren, de igazán komoly fagytűrő fajta szerte Európában nem található.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?