Az elmúlt évek klímaváltozása számos időjárási rekordot döntött meg világszerte, de Európa különösen sebezhető az időjárási szélsőségekkel szemben. A kontinens 1980 óta a globális átlag kétszeresével melegszik, ami nemcsak az átlaghőmérsékletben, hanem a csapadékmintázatok jelentős átalakulásában is megmutatkozik.

Míg egyes régiókban villámárvizek okoznak pusztítást, addig más területeken - beleértve Magyarországot is - már áprilisban komoly aszály fenyegeti a mezőgazdaságot.

Az ENSZ éves klímajelentése szerint 2023 volt a modernkori meteorológiai megfigyelések 175 éves történetének legmelegebb éve. Emellett az óceánok hőmérséklete, vízszintje és savassága tovább emelkedett, folytatódott a gleccserek visszahúzódása, a Déli-sark kiterjedése pedig a valaha mért második legalacsonyabb szintre csökkent. Az extrém időjárási jelenségek gyakorisága szintén növekedett világszerte.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat European State of the Climate 2024 jelentése rámutat, hogy Európában is rekordot döntött a tavalyi év átlaghőmérséklete. A napok 45%-a jelentősen melegebb volt a korábbi évtizedek átlagánál, 12%-án pedig rekordmagas hőmérsékletet mértek. Az elmúlt évtizedben szinte minden évben magasabb volt az éves átlaghőmérséklet a kontinensen, mint a korábbi időszakokban.

A rendkívüli hőmérsékletekhez a komplex éghajlati tényezők is hozzájárulnak. A Csendes-óceáni El Niño jelenség 2023-2024 között két egymást követő évben is globális hőmérsékleti rekordot eredményezett. Annak ellenére, hogy 2023 decemberében beköszöntött a hűvösebb La Niña időszak, 2025 elején is jóval magasabb a hőmérséklet a korábbi átlagoknál.

A jelentés szerint különösen Kelet-Közép-Európában és a délkeleti régiókban volt kiugró az átlaghőmérséklettől való eltérés, helyenként 2-3 Celsius-fokkal is meghaladva azt.

Emellett a hőhullámok száma és intenzitása is növekszik. 2023 nyarán a kontinens jelentős részén volt átlag feletti a hőhullámok kiterjedése, július 17-én pedig Európa 20%-án mértek legalább 38 Celsius-fokos hőérzetet, ami nagyon erős hőstresszt jelent.

Egyre súlyosabban érinti a Balatont a klímaváltozás

A vízminőséget, a turizmust, a környék gazdálkodását is egyre súlyosabban érintik a Balatonnál megfigyelhető szélsőséges időjárási események.

Az "erős", "nagyon erős" vagy "extrém hőstresszel" járó napok száma az 1980-as évek óta folyamatosan emelkedik. Extrém hőstressz (46 Celsius-fok feletti hőérzet) tavaly csak néhány napon fordult elő Spanyolország, Törökország és Azerbajdzsán egyes területein. A déli régiókban és Spanyolországban az év napjainak több mint harmadán 32 Celsius-fok vagy annál magasabb volt a hőérzet.

Miközben a hőhullámok gyakorisága nő, az extrém hideg napok száma csökken. 2023-ban rekordalacsony volt a hidegstresszel jelzett napok száma Európában, amelyek főként az északi régiókban fordultak elő, míg a kontinens többi részén átlag alatti volt ezek előfordulása.

A hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan növekszik az erdőtüzek kockázata is. Bár 2023 nyarán az erdőtüzek által érintett területek kiterjedése nem tért el jelentősen az átlagostól, szeptemberben a portugáliai tüzek során egy hét alatt több mint 100 ezer hektárnyi terület égett le, ami a teljes éves leégett terület negyedét tette ki. Ennek következtében szeptemberben az erdőtüzek által kibocsátott károsanyag-mennyiség is meghaladta a korábbi évek átlagát.

A csapadékeloszlás terén jelentős regionális különbségek mutatkoztak. Míg Nyugat-Európában 2023 az elmúlt 45 év 10 legcsapadékosabb éve közé tartozott, addig a keleti és délkeleti régiókban átlag alatti volt a csapadékmennyiség.

A csapadék időbeli eloszlása is kritikus tényező: a tavaly szeptemberben Közép-Európára zúduló esőzések kiterjedt árvizeket okoztak a régióban, beleértve Magyarországot is.

A kontinens keleti részén, köztük Magyarország egyes területein az átlagnál kevesebb csapadék hullott, ami a talajvíz mennyiségének csökkenéséhez vezetett. Ez illeszkedik az elmúlt két évtizedben Európa-szerte tapasztalható egyre súlyosbodó szárazságok trendjébe. A talajnedvesség tekintetében jelentős kontraszt alakult ki Nyugat- és Kelet-Európa között.

A 2025 elejére vonatkozó előrejelzések rekordszárazságot jósolnak Európában, ami Magyarországot is rendkívül hátrányosan érintheti.