Új esetet nemcsak már fertőzött, hanem a betegségtől eddig mentes területeken is találtak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Előbbinél a járvány fenntartásában és a házi sertések közé történő behurcolásában egyaránt szerepe van a fertőzött vaddisznó állománynak és a felelőtlen állattartói magatartásnak.

Az ASP ismételt terjedése és az elmúlt időszak egyéb járványos megbetegedései (páldául bőrcsomósodáskór) miatt augusztusban rendkívüli uniós ülést is tartottak. Az értekezleten a lengyel állategészségügyi hatóság képviselője az illegális sertésszállításokat nevezte meg a kitörések fő okaként. Valamennyi eset ugyanis egyetlen kereskedőhöz vezethető vissza, aki egy regionális vásárban értékesített jelölés nélküli, ismeretlen származású malacokat. A lengyel állategészségügyi szolgálat az érintett tenyészeteket felszámolta, a védőintézkedéseket megtette.

Szintén újabb vaddisznó és házi sertés eseteket jelentettek Észtországban, eddig nem érintett területekről. A betegség Ukrajnában is jelen van, a legközelebbi ismert járványkitörés mintegy 230 kilométerre történt a magyar határtól.

A Lengyelországban történtek ismét rámutatnak az illegális sertésforgalmazás szerepére a betegség terjedésében és a szállítások ellenőrzésének fontosságára a megakadályozása érdekében - húzza alá a Nébih. Az olcsó, ismeretlen származású, dokumentáció nélküli állományokkal könnyen behurcolhatják az országba a járványt, ami komoly kockázatot jelent a hazai sertéságazat számára.

A betegség ellen vakcinázni nem lehet, akár egyetlen fertőzött állatnál is a teljes állományt le kell ölni és területi korlátozásokat kell bevezetni. Mindez komoly közvetlen gazdasági kárt okoz a sertéstartóknak. Továbbá a betegség esetleges megjelenése az ország mentes státuszának és az exportlehetőségeknek az elvesztését is jelentheti.