Áldás vagy átok a GMO-mentes Magyarország? - Összecsaptak a szakértők

agrarszektor.hu
Parázs vitát hozott a GMO-ról szóló beszélgetés az Agrárszektor 2016 konferencián. Szakpolitika és tudomány csapott össze, komoly érvek és ellenérvek feszültek egymásnak. Egy dolog biztos: az Alkotmányból jó ideig nem fog kikerülni a genetikailag módosított szervezetek (GMO) mezőgazdasági felhasználásának tilalma.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Pótolhatatlan a szója

Bene Zoltán,a Karintia Kft. cégvezetője nyitó előadásában a hazai szójatermesztés kilátásait elemezte. Elmondta, hogy tavaly világszerte 333 millió tonna szója termett, ebből csak 5 millió tonna az, ami igazoltan GMO-mentes - ez pedig komoly fegyvertény lehet Magyarországnak, ahol kizárólag génmódosítás-mentes szóját termesztenek. Ahogy Bene fogalmazott:

A GMO-mentes, kiváló minőségű magyar szóját tárt karokkal várják Nyugat-Európában.

Hazánkban a szója termőterület az 5. legnagyobb az EU-ban, 61 ezer hektár - az, hogy ilyen nagy mennyiségben termeljük a növényt, részben a terméshez kötött támogatásoknak köszönhető.

Ugyanakkor jelentős ugrás előtt áll a vetésterület 2017-ben: a forgalmi számokból látszik, hogy az érdeklődés ismét rendkívül magas a vetőmag iránt, így akár 80 ezer hektár fölé is emelkedhet a hazai szójatermő-terület. Ha szerencsénk lesz az időjárással, és nem fogja az időjárás a gazdák kedvét szegni, 2019-re megközelíthetjük a 100 ezer hektáros vetésterületet.

Ütközőpont: átok vagy áldás a GMO?

Az előadást követő panelbeszélgetésben éles vita bontakozott ki a GMO-mentességről. Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szerint biztosan lehet számítani arra, hogy a genomszerkesztési technológia át fogja venni a fajtaelőállítás szerepét. A nemesítő már régóta túllépi azokat a kereteket, ami a természetben lejátszódó genetikai folyamatokat használja. A gének átmenete pedig tulajdonképpen a természetben is lejátszódik.

Lehetünk mi egy izolált sziget a világban, hirdethetjük a GMO-mentes koncepciót, nem biztos, hogy ez versenyelőnyt jelent Magyarország számára

- állította a szakértő.

Hozzátette: szerinte a GMO-vita a múlté, ezt nem lehet politikai eszközökkel szabályozni - ezt már túlhaladta a tudomány.

Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy komoly morális, etikai kérdéseket is felvet a géntechnológia. Mint elmondta, 20-30 éves tudományágról van szó, szerinte ebből az következik, hogy nem ismerjük még a génmódosítási technológia következményeit.

Font Sándor, Dudits Dénes, és Hazafi László (agrárszektor.hu)

A szakpolitikus szerint a magyar politikának mindig az volt a véleménye, hogy kitörési pont, gazdasági előny, hogy GMO-mentes országnak nevezhetjük magunkat - az Alaptörvény módosítása (azaz, hogy alkotmányos tilalom van a GMO-k hazaai mezőgazdasági alkalmazására - a szerk.) a folyamat végét jelenti.

Font Sándor gyakorlatilag kizárta, hogy módosuljon az Alaptörvény erre vonatkozó passzusa.

A téma jövőjét illetően ugyanakkor fontos kérdés, mi lesz a végeredménye az USA és Európa vitájának. Magyarország és Ausztria évek óta vállvetve GMO-ellenes, mi azonban csak termelni tudunk GMO-mentesen, vannak olyan import alapanyagok - például a szója -, amely jelentős részben genetikailag módosítottan érkezik hozzánk. Ugyanakkor a jeoenlegi helyzet abban előnyt jelent a magyar szójatermelőknek, hiszen jó minőségű, keresett GMO-mentes szóját tudnak a nemzetközi piacra vinni.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?