Egyre több magyar issza ezt a csodaitalt: itthon is hódít az új őrület

Farkas Alexandra2025. november 7. 06:02

Az elmúlt években a matcha a világ egyik legfelkapottabb itala lett, a kereslet robbanásszerű növekedésével azonban a japán termelők egyre nehezebben tudnak lépést tartani. Amint azt Máthé László, a Kútház Kávézó egyik tulajdonosa az Agrárszektornak elmondta, a matcha körüli felhajtás miatt japán beszállítójuk az elmúlt időszakban többször készlethiányra hivatkozott, legutóbb pedig már áremelést helyezett kilátásba, pedig az italok készítéséhez szükséges prémium minőségű matchapor eddig sem volt olcsó mulatság.

Bár a matchát ma már egyértelműen a japán teakultúrához kötjük, igazi hazája Kína volt, ahonnan buddhista szerzeteseken keresztül került át a szigetországba. Az ott kialakult matchakultúra évszázadokon át olyan alapvető értékeket közvetített, mint a minőség, a tisztaság és a harmónia, sőt a japán precizitást ismerve azt sem nehéz kitalálni, hogy mind a matcha elkészítése, mind az alapanyagát jelentő tencha tea termesztése és szedése rendkívül szigorú szabályokhoz kötött.

A lényeg a matcha fogyasztásánál az, hogy a tealeveleket nem áztatni kell, mint a többi tea esetében, hanem magát a tealevelet fogyasztjuk el, méghozzá úgy, hogy azt előtte gránit őrlőkövek között, nagyon lassú fordulaton őrlik. A lassú fordulat azért nagyon fontos, mert őrlés közben maga a tealevél nem melegedhet fel, máskülönben annak értékes beltartalma már ezen a ponton megváltozna

– hangsúlyozta az Agrárszektornak Máthé László csokoládé-, kávé-, teakészítő mester szaktanácsadó, a Kútház Kávézó egyik tulajdonosa. Mint mondta, a tencha tea termesztése során nagyon fontos elemet jelent az, hogy az ültetvény fölé egy gyengén fényáteresztő anyagot húznak ki. Az árnyékolás következtében alakulnak ugyanis ki a matcha különleges umami ízjegyei és az előnyös élettani hatást jelentő anyagok közül például annak magas L-teanin aminosav-tartalma.

Ha már a minőségnél tartunk, Máthé László az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy a matcha esetében kettő típusról is beszélhetünk. A legmagasabb minőséget az élénkzöld, nagyon üde ceremoniális matcha (ceremonial grade matcha) jelenti, amit az első szedésből származó levelekből készítenek, és ezt ajánlják a különböző matcha italokhoz is. Ennél alacsonyabb minőségű a későbbi szedésből származó és sötétebb zöld kulináris matcha (culinary grade matcha), amit főzésre, süteményekbe, turmixokba, jégkrémekbe használnak.

Míg a prémium minőségű matchát 5-10 mikrométer nagyságúra őrlik, addig a gyengébb minőség akár 100 mikrométeres is lehet, ez pedig már érezhető különbség. Aki nagyon sokat iszik matchát, azonnal ki fogja érezni a nyelvével, nagyjából úgy, mint amikor fagylaltozás közben megérezzük, hogy jégszemcsék, jégkristályok kerültek bele.

Aki tehát az igazi japán matchaélménybe szeretne belekóstolni, annak biztosan a prémium minőség felé kellene keresgélni, a leginkább autentikus fogyasztók ráadásul még azt is önmagában, tej vagy növényi ital nélkül, 80 milliliter vízzel, 80 fokon felhabosítva fogyasztják. Máthé László tapasztalatai szerint egyértelműen ilyen igényből van itthon a legkevesebb, ezek a törzsvásárlók azonban még azt is megérzik, ha termelőt váltanak a kávézóban.

Maga a matcha a kávéhoz képest egy sokkal egészségesebb, összetettebb ital, korábban viszont annyira nem ismerték. A közelmúltban viszont sok influenszer kezdte el hirdetni a saját felületein, és emiatt indult be egy óriási bumm. Sokan viszont ennek ellenére sem tudják, hogy a matcha alapvetően egy por és hogy azt hogyan kellene fogyasztani, és nem is feltétlenül azért kérik, mert egészségtudatosak lennének. Csak veszik, mert azt látják, hogy matchát kell inni – ez pedig nagyon megdobta a fogyasztók számát.

Ebből pedig több dolog következik. Az egyik az, hogy a kereslet irtózatos megugrásával a piac is nagyon felhígult, így a hagyományos matchaital receptúrák mellett megjelentek az epres, mangós, feketecseresznyés sziruppal felöntött, extraszínes változatok, de még olyan helyet is lehet találni, ahol a zöld matchaport egész egyszerűen rászórják a kávéra. Ennél nagyobb gond, hogy sok helyen a gyengébb minőségű porból készítik az italokat, ami viszont részben átverés – főleg úgy, hogy az ára is annyi, mintha prémium minőségből készült volna.

Nem sok helyen tartják tiszteletben a készítési rituálét sem. Az igazi matchaital Máthé László elmondása szerint úgy készül, hogy egy előmelegített kerámiacsészébe két grammnyi finom teaport mérnek ki, amit aztán a 30 milliliternyi 80 fokos vízzel szép lassan habosítanak fel egy bambuszecsettel. Ezzel az eljárással érik el, hogy a levegő a szemcsék közé jusson, az így kialakuló habos zöld italra pedig ízlés szerint meleg tej vagy növényi ital kerülhet. Ehhez képest sok helyen kis fém tejhabosítót használnak erre a célra, ezt azonban nem szabadna, hiszen ha a matchapor fémmel érintkezik, az rossz hatással van az antioxidáns-tartalomra.

Mi sem tudunk megfelelő mennyiséget berendelni Japánból a Sazen Tea cégtől. Volt például olyan, hogy azt a választ adta a beszállító, hogy nem tudnak megfelelő gyorsasággal őrölni a gránitmalmokon: a lassú járattal pár száz gramm jön le naponta, ezért is drága. Legutóbb viszont már azt a visszajelzést kaptuk, hogy van készleten, de áremelésre kell készülni. Tehát most már eljött az a pillanat, hogy látják, milyen igény van a matchára és megemelik az árakat. Korábban még magánemberként is lehetett rendelni a honlapjukról akár 20-30-40 dobozzal, most viszont ezt is lekorlátozták

– mutatott rá Máthé László, majd hozzátette: a piac nemcsak hamisítványokkal próbál reagálni a hiányra. Előkerültek ugyanis olyan alapanyagok, mint a kék és zöld spirulina, a japán édesburgonya vagy a kéklevelű pillangóborsó-tea, amelyek élettani hatása ugyan nem olyan, mint a matcháé, látványos, színes italokat, lattékat viszont ugyanúgy lehet készíteni belőlük.

A japán édesburgonya porított változata például egy koffeinmentes, lila por, amiből látványos italt lehet készíteni. Ázsiában most nagyon menő az, hogy ebbe öntenek bele egy eszpresszót. Látjuk tehát, hogy egyre népszerűbbek ezek az irányok is, amik főleg a trendi italfogyasztóknak szólnak. A matchát viszont továbbra is nagyon keresik azok, akik egészségtudatosan élnek és az élettani hatása miatt isszák.

Mindezek mellett azt sem érdemes szó nélkül hagyni, hogy a japán termelők számára a matcha nem pusztán árucikk, hanem hagyomány és identitás kérdése is. Nehezen viselik, ahogy a több száz éves matchakultúra a közösségi médiában futó trenddé silányul, miközben a hamisítványokból származó haszon sem náluk csapódik le. A New York Times riportja szerint ugyanis az is gyakori, hogy etikátlan forgalmazók a neves japán cégek nevével visszaélve, gyengébb minőségű utánzatokat kínálnak, amivel jelentősen ronthatják a valódi termelők hírnevét. Nem csoda, hogy a felhajtás hatására már az árak emelését is kilátásba helyezték, pedig a ceremoniális matcha eddig sem számított olcsó mulatságnak – némelyik Sazen Tea kínálatában kapható 20-30 grammos doboz ára például már most 13-26 ezer forintra rúg.  

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
kávé, piac, alga, egészséges, japán, drágulás, minőség, növekedés, ital, prémium, különlegesség, tea, fogyasztói-igény, italkülönlegesség, termesztéstechnológia, kereslet, aminosav, piaci-ár, klorofill, prémium-termék, árnyékolás, piaci-helyzet, egészségtudatos, népszerű,