Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) módosítása számos, a közelmúltban elfogadott, adott terület átfogó szabályozását célzó uniós jogi aktus végrehajtását, illetve harmonizációját valósítja meg, továbbá a gyakorlati életben felmerült problémák hatékony kezelésére vonatkozóan nyújt megoldást - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet a korábbi irányelvi szabályozást felváltva átfogóan szabályozza a növényegészségügy területét, amelyre figyelemmel pontosítani kellett az Éltv. vonatkozó rendelkezéseit. Mivel a 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet az élelmiszerlánc teljes egészére vonatkozóan újraszabályozza a korábban uniós rendeletekben és irányelvekben szereplő követelményrendszert, az Éltv. hatósági ellenőrzésre és szankcionálásra vonatkozó rendelkezéseit is szükséges volt igazítani. 

A módosítás tartalmazza az élelmiszerek megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülő kettős minőségével kapcsolatos rendelkezéseket is. A 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelve az Éltv. az élelmiszer előállítóját, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozót teszi felelőssé ezen gyakorlatok fennállásáért. Az Éltv. módosítása emellett kitér a FELÍR azonosítóval kapcsolatos adminisztráció csökkentésére, továbbá az emberi egészség védelme érdekében bővíti az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság jogkörét, amelynek köszönhetően a hatóság letilthatja a hamisított vagy hazánkban engedéllyel nem rendelkező élelmiszert, állatgyógyászati terméket, növényvédő szert forgalmazó internetes weboldalt.

A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja a Magyar Állatorvosi, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása. További részletek a Magyar Közlönyben olvashatóak.