2019. október 21. hétfő Orsolya

Hírek - Élelmiszer

Sok virsli eltűnhet a boltokból - Új fantázianevek jönnek

Eltűnhet több, ma virslinek nevezett termék a hazai boltokból, ha életbe lépnek a Magyar Élelmiszerkönyv szigorított előállítási szabályai. Valószínűsíthető, hogy egyes gyártók új fantázianéven hozzák majd forgalomba azokat a gyengébb minőségű, olcsóbb termékeket, amelyek a szigorúbb előírásoknak nem felelnek meg. Az idei szilveszterkor azonban még nem lesz változás, mivel az új rendelkezéseket csak jövő nyártól vezetik be.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Jelentősen átalakíthatják a hazai virslipiacot a húskészítményekkel kapcsolatos, nemrég megjelent, de csak jövő nyártól kizárólagossá váló új szabályok. A Magyar Élelmiszerkönyv szigorított előírásai 2017 augusztusától lépnek életbe. Ezután kiderülhet, ki készít igazi virslit, és ki csak valami küllemre hasonló utánzatot.

Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire? Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az agráriumban és az élelmiszeriparban?
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2016: két nap, 70 előadó, 800 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái


A változások egyik fontos eleme, hogy az eddigi hústartalmat 40-ről 51%-ra kell emelni. Ha pedig valaki ezt nem hajtja végre, nem nevezheti a produktumát virslinek. Persze ne legyenek illúzióink: a mostani silány termékek aligha fognak eltűnni a polcokról, hiszen továbbra is jelentős igény mutatkozik az olcsóbb áruk iránt.

A szigorítás révén viszont kevesebb lesz a virsli a boltokban, és megszaporodik majd a „húsrudacskák”, „húspálcikák” és egyéb fantázianevű élelmiszerek száma. Néhány napos hír, hogy a Lidl egyik – lengyel gyártású – baromfivirslijét éppen azért vonták ki a forgalomból, mert csupán 18%-ban tartalmazott húst, 43%-ban viszont MSM-et (vagyis a csontokról mechanikusan lefejtett húst), és így még az érvényben levő előírás szerint sem nevezhették volna virslinek.

A kötelező hústartalom 51%-ra növelése nem igényel pluszberuházást a technológiában, hiszen csupán a receptúrán kell változtatni – mondták az agrárszektor.hu-nak a Pásztor-Hús Kft. szakemberei. Az egri cégnél egyébként kizárólag sertés- és marhahúsból dolgoznak, és egyáltalán nem használnak MSM-et.


Arról egyelőre nem születtek kalkulációk, hogy a 11%-os hústartalom-emelkedés mennyivel drágítja meg a késztermékeket, hiszen ma még nem tudni, hogyan alakulnak a következő évben a sertés- és marhafelvásárlási árak. Némi menedéket jelenthet a gyártóknak az a módosítás, miszerint a virsli átmérője az eddigi maximum 30 mm helyett legfeljebb 26 mm lehet, márpedig a vékonyabb rudacskákba értelemszerűen kevesebb alapanyag kell (egy 15 cm hosszú virslinél például 25% a megtakarítás).

Tavaly kisebb nemzetközi bonyodalmat okozott, hogy Magyarországról 178 tonna, szalmonellával és liszteriával fertőzött „csirkehús” került az ukrán piacra. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálata azonban megállapította, hogy keleti szomszédunkhoz valójában MSM-et szállítottak, ami nem tartozik a hús fogalomkörébe, ezért nem is használható közvetlenül a közfogyasztásban, csak ipari célokra.

A megnyugtatónak tűnő magyarázat ellenére meglehetősen rémisztő, mennyire lazák a mechanikusan szeparált hússal kapcsolatos egészségügyi előírások: a masszát gyártás után azonnal le kell fagyasztani, és csupán hőkezelt termékekbe lehet bedolgozni. A jogszabályok ugyanakkor nem határozzák meg az MSM-re vonatkozó mikrobiológiai követelményeket, határértékeket, kizárólag a végtermékeknél (például a virslinél) kell garantálni a mikrobiológiai biztonságot.

Az új előírás értelmében a virsliben felhasznált MSM aránya nem haladhatja meg a 10%-ot. Az MSM-et néhányan egyszerűen csak élelmiszeripari hulladéknak nevezik, bár ez így túl sarkos megfogalmazás. Azokat az állati részeket jelöli ugyanis (a baromfi esetében például a nyakat, a szárnyvégeket, de például – mint néhány „rémhír” állítja – a fejet vagy a lábat nem), amelyek tudományos értelemben nem nevezhető húsnak, hiszen nem az állati vázizomzat részét képezik.

Van viszont az MSM-ben némi csont is, bár elenyésző mennyiségű, mert a massza kalciumtartalma nem lehet több 0,1 %-nál, vagyis 100 g termék esetében 100 mg-nál. Az alapanyagokat (nyak, szárnyvégek stb.) 5–10 bar nyomást kifejtve, 1 mm átmérőjű lyukakkal rendelkező rostán passzírozzák át, amitől világosbarna, képlékeny pépet kapnak. Ezt nem kötelező felhasználni a virsliben, de sok gyártó szívesen beleteszi, olcsóbbá téve a termék előállítását. A darálón átmenő alapanyagnak mintegy 70%-ából lesz MSM, a fennmaradó 30% viszont annyira értéktelen, hogy csupán állateledelekben tudják alkalmazni.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu