
Ennek végleg leáldozott a magyar földeken: ráfizethet az, aki nem vált
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
Az articsóka Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágzatú zöldség- és gyógynövény. Az ókori görögök óta fogyasztott zöldségféle. Európában leginkább Olaszországban termesztik.
Az articsóka jellemzői és termesztése
Az articsóka magas termetű, évelő növény. Hosszú levelei osztottak, zöldeskék színűek, fonákja pedig fehéres színű. Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak. Az articsóka magról hajtva többnyire csak a második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd ököl nagyságúra megnövő fészekvirágzatai a nyár végén jelennek meg a virágzati tengelyeken.
Habár Magyarországon csak elvétve termesztik, az articsóka nálunk is megmarad a kertben, így akár gasztronómiai élvezeti értékéért, akár különleges megjelenéséért érdemes megpróbálkozni az ültetésével. Ha palántát ültetünk, az articsóka tövek lehetőleg 1x1 méter távolságba kerüljenek egymástól, mivel helyigényes zöldségnövényről van szó. Ha saját magunk szeretnénk felnevelni az articsóka palántát, akkor már februárban el kell vetnünk a magokat melegágyban, vagy cserépben, majd márciusban ki kell válogatni a hajtásokat. Az articsóka palánták májusban kerülnek ki a végleges helyükre, a róluk leszedett rügydugványok segítségével pedig az articsóka tovább is szaporítható, szintén melegágyas gyökereztetéssel.
Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az articsóka egy víz- és tápanyagigényes növény, ami miatt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ne szomjazzon - de ne is áztassuk el! Az articsóka virágzatkezdeményeit július és szeptember között általában folyamatosan szüretelhetjük. Ősszel az elvirágzott articsóka szárakat kitörik, majd talajtakarással, felkupacolással védik meg a növényt a téli faggyal szemben. Az articsóka 3-4 éven keresztül ad megfelelő termést, ezek közül is érdemes a kisebbeket felhasználnunk fogyasztásra, hiszen azok zsengébbek.
Az articsóka felhasználása és jótékony hatása
Az articsóka nemcsak zöldségként, hanem gyógynövényként is nagy népszerűségnek örvend. A leveleiből készült articsóka kivonat számos gyógyszer és étrendkiegészítő alapja, hiszen erősíti a májszövet regenerálódását, illetve javítja az emésztést és epehajtó hatással is bír. Az articsóka a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen is alkalmazható, ugyanis csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Mindezek mellett jót tesz az érelmeszesedés ellen és felhasználható cukorbetegség, illetve a vesebántalmak ellen egyaránt

Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
A Hormuzi-szoroson műtrágyát és takarmányalapanyagokat is szállítanak, így az útvonal tartós kiesése komoly ellátási zavarokat és áremelkedést okozhat.
A 03.10-én megjelent rendelet szerint, a mezőgazdasági vállalkozók csak a hivatalos töltőállomáson tudnak védett árú dízelt vásárolni.
A következő időszakban jelentős átalakulás várható a mezőgazdasági gépforgalmazás szerkezetében
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.