Héja

A héja erdei ragadozó madár, madarakat és emlősöket egyaránt elfogyaszt. Szinte bármilyen élőhelyen előfordulhat Magyarországon. A héja hazánkban védett.

A héja előfordulása

A héja (Accipiter gentilis) Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, ugyanakkor az Alföldön is megtalálható. Szinte bármilyen élőhelyen előfordulhat, de a nagyon nyílt területeket kerüli.

Megjelenés

A tojó lényegesen nagyobb a hím héjánál. A héja testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-125 centiméter, testtömege 500-1350 gramm (az alsó határértékek inkább a hímre, míg a felsők a tojóra jellemzők). Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók.

A héja életmódja

A héja igazi erdei ragadozó, merész madár, akár nála nagyobb állatokat is elejt. Ezt használják ki a solymászok is, mivel megfelelő idomítással kiváló vadászmadár nevelhető belőle, az erre a célra tartott madarak beszerzése és tartása természetesen engedélyhez kötött. A tojók jelentősen nagyobbak a hímeknél. A ragadozómadarak közül ennek a fajnak a legellentmondásosabb a megítélése a vadászok részéről. Tény, hogy a frissen kiengedett, zárt kertekben nevelt, túlságosan szelíd, fiatal fácánok könnyű prédát jelentenek ennek a vakmerő és erős ragadozónak. Állandó madár, a párok egész évben tartják revírjüket. Nagyon széles táplálékbázisú faj, madarak és emlősök dominálnak a táplálékában, mindig a legnagyobb számban rendelkezésre álló zsákmányt preferálja. Galambok, seregélyek, rigók szerepelnek elsősorban táplálékában, de kisemlősöket, mókust, és ritkán más ragadozómadarak fiókáit, vagy akár kifejlett egyedeit is elfogja. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók. Repülési formája: szitáló repülés. A héja körülbelül 15 évig él.

Szaporodás

Az ivarérettséget 2–3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Költőhelyének megválasztásakor kevésbé az erdő fajösszetétele, mint a megfelelő kor és kiterjedés határozza meg. A héja elsősorban hegyvidéki vagy nagy kiterjedésű erdőkben költ, szeret azonban nyiladékok, erdei utak mellé fészkelni. Az Alföldön a kisebb erdőfoltokban – főleg fenyvesekben – is megtelepszik. A lombszint alatt költ. Egyaránt fészkel a hegyvidéki bükkös, tölgyes erdőkben, illetve a sűrű fenyvesekben vagy az árterek ültetett nyárasaiban, de a bükkösöket és a fenyveseket határozottan előnyben részesíti. Fészkét száraz ágakból építi, amit lombos gallyakkal díszít. Fészekalja 2-5 tojásból áll, a szülők 35-38 nap alatt keltik ki a fiókákat. További 40 nap telik el, mire a fiatalok elhagyják a fészket. Március végétől júniusig tart fészkelése. Az ország déli részén hetekkel előbb megindul a költés, mint a hegyvidéken.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
Támogatott tartalom

Elsősorban felelős partnerekre van szükség (x)

A TRM Pro Kft. a Zensteel® építőipari lemeztermékeivel az egyik meghatározó magyar gyártó. Célja, hogy területén a mezőgazdasági vállalkozók egyik legstabilabb partnere legyen.