
Kiderült az igazság: durva, mikkel vannak tele a magyar élelmiszerek is
Az E-számok az Európai Unióban alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok azonosító jelölései.
Az illatos hunyor a Dél-Dunántúl erdeiben, cserjéseiben előforduló kora tavaszi évelő növényünk. A boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a boglárkafélék családjába tartozó faj.
Az illatos hunyor jellemzői és termesztése
Az illatos hunyor bőrszerű tőlevelei áttelelnek, a levélkék fonákukon, az ereken szőrösek. A virágtakaró zöldessárga színű. Az illatos virág a kisvirágú hunyorénál nagyobb, 5-7 cm-es. Virágzása február–áprilisig tehető. Az illatos hunyor alacsony, közepes termetű évelő növény, mely hazánkban is őshonos és védettséget élvez. Magyarországon főként a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon találkozhatunk vele a bükk és gyertyán erdőkben. Fontos kiemelni, hogy a növény minden része mérgező, ezért véletlenül se fogyasszuk vagy épp díszítsünk vele ételeket.
Az illatos hunyor félárnyékos, védett helyen, humuszban gazdag, jó vízáteresztő talajba ültetve fejlődik legszebben, ezen kívül kedveli, ha földje nyirkos. Az illatos hunyort ültethetjük napos, világos helyre is, de ilyenkor fokozottan kell figyelni a rendszeres öntözésre. Levelei ugyan fél-örökzöldek, de a nagyon erős téli fagyok károsíthatják valamelyest, ezért lehetőleg tavasszal távolítsuk el ezeket a károsodott leveleket. Nem túl beteges fajta, de a levélfoltosodás időnként megjelenhet, de alapvetően nem érzékeny növény. Az átültetést és a bolygatást sem kedveli igazán, de ha mindenképp szaporítani szeretnénk, tőosztással próbálkozhatunk.

Az E-számok az Európai Unióban alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok azonosító jelölései.
Nem csökken, hanem egyre nő a távolság az önköltség és az átvételi ár között - hónapokon belül jöhetnek a telepbezárások.
Nem halogatható tovább az ország erősségeire építő agrárstratégia, iránytűre van szükség.
A legfrissebb adatok szerint éves szinten Magyarországon nőtt a legkisebb mértékben az üzemanyagok ára az elmúlt hónapokban.
Az alternatív tápanyag-utánpótlás és a biostimulátorok alkalmazása egyre fontosabb szerepet kap a növénytermesztésben.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.