A mocsári gólyahír egy évelő növény, márciustól májusig virágzik, ideális élőhelyen tömegesen, sárga virágszőnyegként borítja a vízpartot.
A mocsári gólyahír jellemzői
A mocsári gólyahír barna, elágazó gyöktörzséből hosszú nyelű tőlevelek és elágazó szár erednek. A levelek mélyen szíves vállúak, csipkés szélűek. A szárlevelek ülők, a virágok alatti levelek kerekded vállal szárölelők. A virágtakaró, élénksárga, sziromszerű csésze. A mocsári gólyahír egész Európában elterjedt, északon egészen Izlandig. Itthon ugyan erősen megritkult, de a neki megfelelő élőhelyeken az egész országban előfordul. A csészelevelein olyan, szabad szemmel nem láthatóelszíneződések vannak, amit csak az ibolyántúli fényre érzékeny rovarfajok érzékelnek, ezzel csalogatja a beporzókat. Fontos, hogy enyhén mérgező növény mind az emberek, mind az állatok számára! Népi nevei az alábbiak: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő. Virágait sok rovar kedveli, mert azok a bőséges virágporon kívül nektárt is kínálnak, pedig hiányoznak a más növényeknél gyakorta mézfejtőket tartalmazó szirmok: a mocsári gólyahír nektárját a magház választja ki.
A magyar mezőgazdaság egyszerre küzd az időjárás szeszélyeivel, a felvásárlási árak zuhanásával és a szakképzett munkaerő hiányával.
A klorofill, a növények zöld színét adó pigment, nem csupán a fotoszintézis alapvető eleme, de egyre nagyobb szerepet kap számos iparágban is.
Az ágazat jövője nagyban függ attól, hogy képesek-e a gazdák befogadni a fiatalok tudását vagy maradnak a megszokások.
Több oldalról érkezik segítség a ragadós száj- és körömfájás sújtotta állattartóknak.
A forgalmazók szerint a kereslet nem tűnt el, de inkább a szükség diktálja, mintsem a fejlesztési ambíció, ami lassítja a piac mozgását.
Történelmi időket élünk a magyar mezőgazdaságban (is).
