
A mai nap a legfontosabb alapélelmiszer ünnepe is
Évszázados népi hagyományok és a vallási szertartások része az új kenyér.
A mocsári gólyahír egy évelő növény, márciustól májusig virágzik, ideális élőhelyen tömegesen, sárga virágszőnyegként borítja a vízpartot.
A mocsári gólyahír jellemzői
A mocsári gólyahír barna, elágazó gyöktörzséből hosszú nyelű tőlevelek és elágazó szár erednek. A levelek mélyen szíves vállúak, csipkés szélűek. A szárlevelek ülők, a virágok alatti levelek kerekded vállal szárölelők. A virágtakaró, élénksárga, sziromszerű csésze. A mocsári gólyahír egész Európában elterjedt, északon egészen Izlandig. Itthon ugyan erősen megritkult, de a neki megfelelő élőhelyeken az egész országban előfordul. A csészelevelein olyan, szabad szemmel nem láthatóelszíneződések vannak, amit csak az ibolyántúli fényre érzékeny rovarfajok érzékelnek, ezzel csalogatja a beporzókat. Fontos, hogy enyhén mérgező növény mind az emberek, mind az állatok számára! Népi nevei az alábbiak: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő. Virágait sok rovar kedveli, mert azok a bőséges virágporon kívül nektárt is kínálnak, pedig hiányoznak a más növényeknél gyakorta mézfejtőket tartalmazó szirmok: a mocsári gólyahír nektárját a magház választja ki.
Évszázados népi hagyományok és a vallási szertartások része az új kenyér.
Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.
A kertekben élő csigák, közülük is kiemelten a meztelen csigák nagy károkat tudnak okozni az egész tenyészidő során.
Nézzük, milyen praktikákkal hosszabbíthatjuk meg a tenyészidőt, és hogyan védekezhetünk az őszi betegségek ellen.
A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.