
Egyre többen mondanak le a sajtról, tojásról: ezt eszik inkább helyettük
Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
A parlagfű egyéves, magról kelő, kétszikű, melegigényes gyomnövény. Van, aki csodaszerként, és van, aki igazi ellenségként tekint rá.
A parlagfű jellemzői
A parlagfű Észak-amerikai eredetű, de tulajdonképpen minden parlagon, út mellett, az egész országban megállíthatatlanul terjed. 80 cm magasra is megnövő, bozontos, szőrös növény. A nemzetség tagjai közül az ürömlevelű parlagfűnek az Európai térhódítását a 19. század végére valószínűsítik. A történelmi Magyarországon először Orsova környékén került elő 1908-ban, Magyarország mai területén pedig Dél-Somogyban találták meg 1922-ben.
A parlagfű egy fészkesvirágzatúak családjába tartozó, 20-200 cm magas, orsógyökerű, felálló szárú, rendszerint dúsan elágazó, terebélyes gyomnövény. Szára szőrös, keresztben elvágva négyzet alakú. Levelei szárnyaltan szeldeltek, fonákuk és a levélnyél pelyhesen szőrös. Ha a parlagfű szárát a talajfelszín magasságában elvágjuk, akkor elpusztul. A talajhoz közeli néhány cm-es szárrészen viszont 2-3 elágazása is van, ezért a kaszálás után általában újrahajt. A porzós és termős virágok külön fészkekben nyílnak.
Az allergiát okozó nagymennyiségű pollen a parlagfű hajtásainak csúcsán kifejlődő porzós virágzatokban képződik. A porzós virágok 7-10 nappal korábban virágoznak, mint a termős virágok. A parlagfű virágzása hazánkban többnyire július 10. után kezdődik. Tömeges virágzása augusztus és szeptember hónapban van. A termős virágok beporzását a szél végzi. Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk ellene védekezni, alapvető fontosságú, hogy a csíranövényeket felismerjük. A parlagfüvet eredményesen irtó gyomirtó szerek többség a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak. A parlagfű fő csírázási időszaka április és május hónapban van. Május végétől intenzív növekedési szakasz kezdődik. Nagyon érdemes észben tartatni, hogy ha egy adott részen a gyomnövény-fertőzöttség mértéke meghaladja a 30%-ot, a kultúrnövény tőszámától függetlenül minden esetben le kell kaszálni a területet. szankcionálás elkerülése érdekében a gazdák fokozottan figyeljék tábláikat, hiszen a rendeletmódosítás miatt a szankció mellett a normál, beállott tőszámú állományban bekövetkezett parlagfű-fertőzöttség miatt felszámolhatják az állományt!
A parlagfű megosztó gyógyhatása
Igen megosztó az, hogy a parlagfű gyógyító hatású-e vagy sem. Bár tény, hogy, nem jó ízű, keserű, de annál hatékonyabb és rengeteg pozitív hatással bír. Nem véletlen, hogy egykor az istenek eledelének számított. Nagy mennyiségben található benne B37 vitamin, és a kevésbé ismert P2 vitamin. Ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket. A parlagfű gyógyítja az emésztési problémákat, a rákot, sejtvédő hatású. Mindezeken kívül használhatjuk még korpásodás, köhögés, ideggyengeség, megfázás, láz és csalánkiütés ellen is. Fogyasztás előtt pedig mindenképpen beszéljünk egy szakértővel, és csak utána együk, igyuk meg vagy használjuk a sebeinkre!

Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.