2022. május 25. szerda Orbán

Hírek - Föld

Gyásznap május elsején: megbénul a hazai földpiac

Létező és nem létező bizottságok között hányódhatnak az adásvételi szerződések.
 
 

Megbénítják bürokratikus akadályok május elsejétől a magyarországi földpiacot, mivel nem jöttek létre az újonnan kötött földadásvételi szerződéseknél „vétójoggal” bíró helyi földbizottságok. A testületek szerepét átmenetileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnökségei veszik át, amelyek azonban nincsenek olyan helyzetben, hogy helyi földszerződésekről ítélkezzenek. Pedig május elsejétől már minden olyan megállapodást minősíteni kellene, amelyet február 28-a után függesztettek ki. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint a visszás helyet megszüntetése érdekében az új parlamentnek sürgősen módosítania kellene a tavaly elfogadott, kétharmados földforgalmi törvényt, hogy a helyi földbizottságok megalakítása Brüsszelnek is megfeleljen. Az unió ugyanis nem hivatalos csatornákon állítólag felvetette, hogy a tervezett választási módszer legitimációs gondokat okozott volna.

Teljesen leáll május elsejétől a hazai földpiac, mivel nem jönnek létre azok a helyi földbizottságok, amelyeknek gyakorlatilag vétójoguk lenne az egy-egy települést érintő földadásvételi szerződések elbírálásánál. A testületek létrehozását a tavaly nyáron elfogadott, számos fontos rendelkezésében idén május elsejétől hatályba lépő földforgalmi törvény írja elő többek között azért, hogy a „spekulatív földszerzéseket” meg lehessen előzni.

A földhivataloknak május elsejétől kötelezően ki kellene kérniük a helyi földhasználókból álló bizottságok véleményét a földadásvételi szerződéseknél, és – egyes esetektől eltekintve – meg kellene tagadniuk a tulajdonosváltozási bejegyzéseket, ha a bizottságok a megállapodásokat nem támogatják. Mivel azonban a helyi testületek nem alakultak meg, véleményeiket sem lehet kikérni.

Drasztikusan szűkül az érdemi földvásárlók köre is
Nem csak bürokratikus akadályok gátolják majd a földpiac működését május elsejétől, mivel a földforgalmi törvény eleve drasztikusan szűkíti a földvásárlásra jogosultak körét. A leglényegesebb változás az lesz, hogy ezután csak földművesek vásárolhatnak majd legfeljebb 300 hektáros területeket. Ebből az következik, hogy a nem földműves magyar természetes személyek – akik eddig szintén 300 hektárig vehettek földeket – gyakorlatilag kiszorulnak a földpiacról, mivel május elsejétől már csak legfeljebb egy hektár termőföldet vásárolhatnak meg. Ennek egyik komoly következménye az lesz, hogy a piaci kereslet jelentős csökken.

Továbbra sem vehetnek majd termőföldeket a hazai és az uniós jogi személyek, illetve az unión kívüli természetes és jogi személyek. Ugyanakkor az új szabályozás már nem tesz majd különbséget az unión belüli és a magyar természetes személyek között. Ez egyrészt azt jelenti, hogy uniós földművesek is 300 hektár tulajdonjogát szerezhetik meg (bár ez az elmúlt években is így volt, ha nálunk letelepedtek). Nagyobb változást hoz az a törvényi passzus, amely szerint – hasonlóan a magyarországi nem földművesekhez – minden uniós nem földműves természetes személy is legfeljebb egy hektár termőföld megvételére válik jogosulttá, holott az eddigi szabályozás szerint ők egyáltalán nem vásárolhattak földeket Magyarországon.


A földügyi szabályozás úgy rendelkezik, hogy a földadásvételi szerződésekről a NAK területi szervezeteinek kell állást foglalniuk, ha a földbizottságok valamilyen okból nem jönnek létre, vagy nem működnek. E lehetőséget azonban a jogalkotók eredetileg a vészhelyzetekre szánták, nem pedig arra, hogy a NAK országosan is átvegye a bizottságok feladatait.

A kamara nincs is felkészülve e helyzetre, ezért az agrarszektor.hu korábbi információi szerint április végi küldöttgyűlésén módosítania kell alapszabályát, hogy a földbizottságok teljes hiánya miatti, új feladatoknak valahogy meg tudjon felelni. A döntéshozó kamarai területi szervezetek várhatóan a NAK megyei elnökségei lesznek, amelyek azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy az illetékességükhöz tartozó települések helyi földügyeit érdemben megítéljék. Ezért az elnökségek az ügynevezett települési kamarai agrárgazdasági bizottságok (tab) véleményét kérnék ki, amelyek - a kamara legkisebb szervezeti egységeiként – nagyrészt tavaly jöttek létre, bár egyes helyeken még idén áprilisban is tartottak alakuló üléseket. Így a megyei elnökségek a tab-állásfoglalások alapján hoznák meg földadásvételi szerződésekre vonatkozó döntéseiket, majd továbbítanák azokat a földhivataloknak.

 

Csakhogy a tab-okkal kapcsolatban is kifogásként merül fel, hogy összetételük nem olyan, mint amilyenek a helyi földbizottságok lennének. A „szélesebb merítésű” kamarai bizottságokban ugyanis nem csak földhasználók vesznek részt, míg a földforgalmi törvény szerint a földügyi grémiumoknak csak utóbbiak lehetnének tagjai. Ezért a tab-os szerződésbírálatok akkor sem felelnének meg az eredeti törvényi céloknak, ha az adásvételi megállapodások véleményezésének lebonyolítása zökkenőmentesen menne a kamarán belül.

A földforgalmi jogszabály szerint május elsejétől már azokat a földvásárlási megállapodásokat is fokozatosan minősíteni kellene, amelyeket a helyi polgármesteri hivatalokban 2014. február 28-a után függesztettek ki. Mint ismert, a szerződéseket hatvan napra kell kifüggeszteni, hogy az úgynevezett elővásárlásra jogosultak élhessenek jogosítványaikkal. Így az új jogszabály minden olyan új megállapodásra is kiterjed, amelyet május elseje előtt kötöttek, de a hatvannapos kifüggesztési idő csak május elseje után jár le.

A mai „exlex” helyzetet az könnyítheti, hogy a piaci szereplők március-áprilisban valószínűleg nem kötöttek tömegesen földadásvételi megállapodásokat, amelyeket május elseje után minősíteni kellene. (Sőt, a földvásárlói kör is jelentősen szűkült, hiszen már csak regisztrált földművesek vehetnek földeket, míg eddig minden belföldi természetes személy jogosult volt erre). Ha azonban mégis lennének érvényes szerződések, azok földhivatali bejegyzésére is várni kell, mivel földbizottságok nincsenek, az pedig kétséges, hogy pótlásukat a kamarai rendszerben egyik napról a másikra meg lehet-e oldani. Ezért az valószínűsíthető, hogy május elsejétől átmeneti ideig teljesen megbénul majd a hazai földpiac.

 

A helyi földbizottságok határidőre azért nem alakulhattak meg, mert nem jelent meg a létrehozásukat szabályozó végrehajtási kormányrendelet. Több településen ugyanakkor káoszt okozott, hogy a VM még február-márciusban kiszivárogtatott egy jogszabály-tervezetet, amelynek megjelenését sokan kész tényként könyvelték el, ezért valódi jogszabályi felhatalmazás nélkül a bizottságok szervezésébe és megalakításába kezdtek.

A VM legújabb indoklása szerint a kormányrendelet végül azért nem jelent meg, mert Brüsszelből nem hivatalos kifogások merültek fel a tervezett választási rendszer miatt. A bizottságok tagjait ugyanis a helyi földhasználók képviselői saját maguk közül választották volna meg, de ez az Európai Bizottság szerint legitimációs gondokat okozott volna.

A brüsszeli kritikákat - véli a VM - úgy lehetne orvosolni, ha a parlament sürgősen módosítaná a kétharmados földforgalmi törvényt, de ehhez előbb az új Országgyűlésnek és a kormánynak is meg kell alakulnia. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha „a helyi földbizottságokat a helyi önkormányzati képviselő testületek választanák meg a helyi gazdák közül”, mert a tárca szerint így már a legitimáció egyértelműen biztosított lenne, a demokratikus elvek pedig erőteljesebben érvényesülnének.

Ha a parlament a törvényt módosítja, a helyi földbizottságok részletes szabályozása is megjelenhet a „lebonyolításhoz szükséges időigény biztosítása” mellett. Így a VM szerint csak másfél-két hónapig állna fenn az a köztes helyzet, amíg az agrárgazdasági kamarának kellene földszerződéseket minősítenie a helyi földbizottságok helyett. Egyelőre azonban nincs szakmai konszezus abban, hogy a bizottságok megválasztásához a helyi képviselő testületek kijelölése lenne-e a legjobb döntés. Ezért ma még kétséges, pontosan milyen szabályozási verzió léphet hatályba és az ehhez szükséges törvénymódosítással mikor foglalkozhat leghamarabb a parlament.

A földbizottságok megalakulásával sem lehet azonban majd arra számítani, hogy az adásvételi ügyek hatósági jóváhagyási procedújára zökkenőmentes lesz. A testületek bevonása ugyanis azzal jár majd, hogy az adásvételi szerzések földhivatali bejegyzése az eddigieknél jóval lassúbbá válik.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben