A klímánk valóban változik, de nem az évente lehulló csapadék összmennyiségét, hanem az eloszlását tekintve. A csapadékos napok száma hazánkban drasztikusan csökken, az Alföld egyes területein nem éri el évente a 90-et. Az egy nap alatt lehulló csapadék mennyiségében ugyanakkor ellentétes előjelű változás figyelhető meg: bizonyos napokon akár 240% eső esik a sok éves átlaghoz képest. Az sem mindegy, hogy ezek a nagy esők a vegetációs periódusban érkeznek-e.
A szélsőségek állandósulása - az egyre szárazabb téli időszak, illetve a hosszú csapadékmentes időszakok nyáron - kedvezőtlenek a növénytermesztés szempontjából.
A klímaváltozás komoly talajvízszint-csökkenésben is megnyilvánul: 50 év alatt mérhetően, területtől függően 160-240 cm-t süllyedt a talajvíz szintje. Ugyanakkor a talaj felső 50 cm-es rétege van leginkább kitéve a párolgásnak, amennyiben az eketalp jelenséggel is számolnunk kell, a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék a helyi domborzati viszonyoktól függően pangó vízként maradhat a területen vagy eróziót eredményezhet. Az intenzív gazdálkodás és az éghajlat változásának következményei a gazdákat komoly kihívások elé állítják évről évre.
De van megoldás!
A tapasztalatok szerint a talajbaktérium oltással kezelt területek növénykultúrái legalább 2-3 héttel tovább bírják az aszályt. A Natur Agro szántóföldi technológiák gyakorlatába könnyen beépíthető talajkondícionáló- és állománykezelő megoldásokat kínál.
Selye János, magyar-osztrák orvoskutató alkotta meg a stressz fogalmát: „A szervezet túlterhelt, túlerőltetett állapota, a szervezet aspecifikus reakciója mindenfajta megterheléssel szemben.”
Jacob Levitt a stressz fogalmát átültette a növényekre: „A szervezet számára potenciálisan előnytelen, kedvezőtlen környezeti tényező.”
Szigeti Zoltán, a növényi stresszfolyamatok aktív kutatója szerint: „A szervezetben a stresszállapotot a stresszor váltja ki, ami nem más, mint a környezet egy eleme, ami a növény életműködésében olyan változást okoz, ami megváltozott környezethez való élettani alkalmazkodást eredményez.” Abiotikus stressz pl. a szárazság-, a hőstressz, míg biotikus stressz pl. egy kórokozó gomba vagy rovarkártevő megjelenése.
Lichtenthaler kidolgozta a stressz-szindróma leírását, ami akkor zajlik le a növényekben, ha az ideálistól eltérő hatások érik, azaz megjelenik a stresszor (pl. aszály, tavaszi fagy, kártevők). Három szakaszra osztható a folyamat, az első az ún. vészreakció. Ennek során a vitalitás csökken, a lebontó folyamatok dominálnak, az építők visszaszorulnak. Ha a reakció az ellenállás minimumát túllépi, akut károsodás következik be.
A második, ellenállási szakasz akkor következik be, amikor a növény javító és alkalmazkodást előidéző folyamatok révén elkezdi helyreállítani a működést, edzettebbé válik. Ez energiaigényes folyamat, ha a növény eléri az ellenállási maximumot, és amennyiben a stresszor hatása továbbra is fennáll, a harmadik, a kimerülési szakaszhoz jutunk. Ha a terhelés meghaladja az alkalmazkodóképességet tartamában vagy intenzitásában, károsodik vagy akár elpusztul a növény. Ha a hatás megszűnik (pl. elered az eső), akkor a növény regenerálódik, visszanyeri eredeti formáját és az adott funkció beáll egy új egyensúlyi szintre.
Látjuk, hogy a stressz nagyon megterheli a növényt. Talajkondícionálókkal már a vetés előtt támogathatjuk, illetve megelőzhetjük a komoly károk kialakulását egy aszályos nyár során.
Hogyan működik ez?
A baktériumok és gombák szerepe az anyagkörforgásban vitathatatlan, elég a légköri nitrogén megkötésére vagy a foszfor mobilizálására gondolnunk. A talajoltás egyik fő célja a szármaradványok elbontásának serkentése, hiszen a száraz telek következtében ez lassabban megy végbe. A tarlón maradt bontatlan növényi szár “foglyul ejti” az értékes tápanyagokat és menedéket biztosít az áttelelő kórokozóknak.
A magasabb humusztartalmú talaj jobb vízmegtartó képességgel rendelkezik, hiszen minél magasabb a szervesszén-tartalma, annál jobb a szerkezete. A jótékony talajbaktériumok nyálkaszerű anyagokkal bevonatot képeznek a talajszemcséken. A talajaggregátumok kialakulása hozzájárul a talajban megfelelő levegő/víz arány létrejöttéhez és morzsalékosabbá teszik azt. A gombák vékony fonalai átszövik a talaj azon részeit is, ahová a növényi gyökerek nem érnek el és onnan vizet, tápanyagokat vesznek fel. Az értékes víz így „élő formában” megmarad a gyökér környezetében, nem szalad át a talaj mélyebb rétegei felé.
A tavaszi talajkondícionálás előnyei összefoglalva: a lebontó tevékenység javítja a talaj szerkezetét és vízgazdálkodását, a tápanyagok feltárása fokozódik, ugyanakkor csökken a tápelemek kimosódása és az erózió veszélye. Az értékes humusztartalom megőrzése és jelentős gyökértömeg növelés érhető el. Mérsékelhetővé válik mind a talaj, mind a növényállomány heterogenitása, mely nagyban megkönnyíti a szántóföldi munkák ütemezését.
A Natur Agro termékek széles választéka révén megfelelő, növényspecifikus talaj előkészítéssel készülhet fel a szezon kihívásaira. A Natur Forte talajoltó termékcsalád mellett új, Natur ConiTrio termékünkre is számíthat - talajkezelés és a lombkezelés területén egyaránt!
Mit tehetünk, amikor a stresszor jelen van?
A stressz-állapot kezelésére ígéretes megoldás lehet növényi biostimulánsok használata. A biostimulánsok „általában olyan természetes anyagok, melyek növényi hormonokból vagy növényi hormonok prekurzoraiból állnak. Helyes alkalmazásukkal, közvetlenül a fiziológiai folyamatokra fognak hatást gyakorolni, így potenciális előnyökkel járnak a növekedés, fejlődés, termésképződés, valamint a környezeti stresszhatásokra adott válaszreakciók szempontjából.”
Alga alapú biostimulátoraink értékes aminosavakat és növényi hormonokat tartalmaznak: az auxin és gibberellin a növekedést, a citokinin a sejt osztódást segíti. Ezen anyagok lombra kijuttatása energiát spórol a növénynek és időt a gazdának. Az aszályos időszakot a kezelt állományok sokkal könnyebben átvészelik. A Natur Plasma termékcsalád Plasmax tagja magas, 1,64x108 db milliliterenkénti algaszáma miatt már 1 liter/ hektár kijuttatási dózisban hatékony. A Natur Power olyan továbbfejlesztett komplex lombtrágya, mely az említett alga komponensen túlmenően 13 féle mikro-, makro-, és mezoelemet tartalmaz, melyekre az egészséges fejlődéshez a növényeknek szüksége van.
A lombtrágyázás alkalmazásával elérhető tehát a jelentős növekedésserkentés mellett a szárazság stressz enyhítése, a célzott tápanyag utánpótlás és az állomány egészségének megőrzése, a hozamnövelés és a termés minőségének javítása.
(x)
