2019. május 26. vasárnap Fülöp, Evelin

Hírek - Föld

Zsebszerződések: 12 ügyészi per a bíróságokon

Főleg a VM jelent földügyben az ügyészségnek. Veszprém és Zala megyében lehet a legtöbb külföldi zsebszerződés.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Eddig tizenkét esetben indítottak pert az ügyészségek zsebszerződés gyanús földadásvételi ügyletek miatt. Az ügyészek a bíróságoktól a semmisség megállapítását kérték, mert a megállapodások a hatályos földtörvény - főként külföldiekre vonatkozó - tulajdonszerzési korlátozásaiba ütköztek. Az ügyészségekhez a legtöbb bejelentést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tette, de országgyűlési képviselő és magánszemély is kért már vizsgálatot. A megkeresések szerint a legveszélyeztetettebb zsebszerződéses területnek Veszprém és Zala megye számít. A feltárt ügyek azonban összesen alig 65 hektárt érintenek, miközben egyes becslések szerint már egymillió hektár kerülhetett illegálisan külföldi tulajdonba.

Összesen 43 kérelem érkezett az ügyészségekhez zsebszerződés-gyanús ügyletekre hivatkozva, illetve ügyészi intézkedéseket szorgalmazva 2012 eleje, a földtörvény tulajdonhoz kapcsolódó egyes passzusainak legutóbbi megváltoztatása óta. Merhej Raulla, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője az agrarszektor.hu-nak elmondta: a kérelmek többsége a Vidékfejlesztési Minisztériumtól érkezett, míg néhány bejelentés országgyűlési képviselőtől származott, és előfordult az is, hogy állampolgár kért ügyészi vizsgálatot.

A megkeresésekből megállapítható, hogy a bejelentők elsősorban Veszprém és Zala megyében gyanítottak olyan szerződéseket, amelyek szerintük a termőföldről szóló törvény korlátozó vagy tiltó rendelkezéseibe ütközhettek, de előfordultak ilyen sejtések Somogy, Baranya, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is.

A kérelmek nagyobb részét az ügyészségek elutasították, mert a kifogásolt szerződések nem ütköztek jogszabályba, vagy például a külföldi szerződő fél a megállapodás időpontjában már magyar állampolgár volt. Nyolc ügyben a kérelmek elbírálása még folyamatban van, további 12-ben viszont az ügyészek bírósághoz fordultak és pereket indítottak a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződések semmisségének megállapítására. Jogi személyekkel kapcsolatban három, természetes személyeket érintő ügyben egy, haszonélvezeti jog törvénysértő alapítása miatt pedig nyolc per indult.

A bírósági eljárások együttesen 64,5 hektár nagyságú termőföldet érintenek. Az ügyészség állampolgári bejelentés alapján vizsgálta például azt a 2450 négyzetméter nagyságú, „szántó és gazdasági épület” megjelölésű hévízi zártkerti ingatlanra megkötött adásvételi szerződést, amellyel összefüggésben a magyar állampolgárságú vevő végrendeletet is készített és úgy rendelkezett, hogy halála esetén az ingatlant 1/1 tulajdoni arányban osztrák állampolgár örökölje meg. A Keszthelyi Járásbíróság előtt folyamatban lévő perben a kereseti kérelem arra irányul, hogy a bíróság állapítsa meg: a felek között létrejött adásvételi szerződés a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó korlátozó rendelkezés megkerülésével köttetett, ezért semmis.

A Veszprém Megyei Főügyészség illetékességi területén az ügyész nyolc keresetet terjesztett elő a Pápai Járásbíróságon, mert osztrák és német állampolgárok javára holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított az eladó 2002. január elsejét követő szerződéseivel. A termőföldről szóló törvény viszont 2002-től tilalmazza, hogy a termőföldekre szerződésekkel haszonélvezeti és használati jogot lehessen alapítani, ezért az akkortól létrejött kontraktusok jogszabályba ütköznek és érvénytelenek.

A közelmúltig két olyan perben hoztak ítéletet, amelyek a jogi személyeket érintő, tulajdonszerzési korlátozásokba ütköző szerződések semmisségének megállapítására irányultak – mondta Merhej Raulla. Ezeket a pereket a Zala Megyei Főügyészség indította, de az ítéletek még nem jogerősek.

Itt a csalók, hol a csalók?
Az eddig felderítési eredményekből az látszik, hogy az ügyészségeknek nem sikerült „tipikus” zsebszerződéseket felderíteniük – vélik földpiaci szakértők. Szerintük ugyanis azok a megállapodások minősülhetnek valódi zsebszerződéseknek, amelyek kifejezetten azért születnek, hogy a felek a termőföldeket külföldi tulajdonba játsszák át. A most bíróság előtt lévő ügyekből viszont inkább az derül ki, hogy a megállapodást létesítők azért kötöttek jogszabálysértő szerződéseket, mert nem ismerték az aktuális rendelkezéseket. Ettől persze a megállapodások törvénybe ütközők és érvénytelenek lehetnek, de nagy zsebszerződéses fogások továbbra sincsenek. Pedig egyes becslések szerint elérheti az egymillió hektárt is annak a földterületnek a nagysága, amelyet illegális adásvételekkel külföldiek „szerezhettek meg”, de ezek a sokkal jelentősebbnek tűnő ügyletek változatlanul homályban maradtak.

 


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu