Új őrület hódít a magyarok körében: egyre több gazda vesz ilyen gépeket

Új őrület hódít a magyarok körében: egyre több gazda vesz ilyen gépeket

A magyar gazdák többsége még nincs felkészülve arra, hogy művelés nélküli talajművelési rendszerekben gondolkozzon, azt viszont egyre többen látják, hogy egy időben elvégzett talajmunka, vetés sok esetben milliókat hozhat a konyhára - jelentette ki az Agrárszektornak Dr. Kalmár Tibor, a Väderstad Kft. ügyvezetője. A szakember elmondta, hogy a szántóföldi kultivátorok csak akkor működnek optimálisan, ha a megfelelő teljesítményű traktor mögé kapcsolják őket, de beszélt arról is, hogy nemcsak globálisan, de a magyar termelők körében is egyre keresettebbek a precíz kijuttatásokat lehetővé tevő munkagépek.

Az elmúlt időszakban komoly gondokat okozott a gépgyártóknak és -forgalmazóknak a korábbi chip- és alapanyaghiány, amelynek hatásai a termelés újraindulását követően is érezhetőek. A Väderstadnál vannak-e ilyen jellegű tapasztalatok? Milyen trendek érvényesülnek most a talajkultivátorok és vetőgépek kereskedelmében?

Talán ez az alapanyaghiány már nem is annyira érezhető, bár gyűrűzik tovább, igazából soha nem lehet tudni, hogy éppen miben szenvedünk hiányt. Talán még mindig vannak olyan elektromos komponensek, vezetékek, hidraulikai alkatrészek, amelyekből kevesebb van, de ennek a hatása már korántsem annyira markáns, mint egy évvel ezelőtt. A szállítási határidők megnyúlását ma az okozza, hogy egész Európában rendkívüli módon megnövekedett a kereslet, aminek szintén több oka van. Annak ellenére, hogy elsősorban Közép-Kelet-Európában, Magyarországon is már érezhető egy csökkenés a terményárakban, európai szinten még mindig magasan vannak az árak. Ez elindított egy olyan keresletet, ami még mindig tart. A Väderstad ezt úgy próbálta meg kezelni, hogy egyfajta kvótákat osztott szét az egyes piacokra, és nagyjából ennek megfelelően próbálunk dolgozni. Ezen kvóták, mennyiségi leosztások miatt azonban nem minden piac tud ma annyi gépet kapni, amennyit ténylegesen fel tudna venni. A gyártói kapacitás nem tudott annyira növekedni, mint ahogy az igények az elmúlt 1-1,5 évben megugrottak.

Ezért van az, hogy a szállítási határidők megnyúltak, bizonyos géptípusokból Magyarországon már nem tudunk szállítani a nyári-őszi időszakra. A nagy munkaszélességű pneumatikus gabonavető gépek csak valamikor késő ősszel érhetők el. Hasonló a helyzet a rövidtárcsáknál, szántóföldi kultivátoroknál, ezekből is csak a nyár végén, ősz elején tudunk szállítani. Ugyanakkor van, amiből még mindig van raktáron, ilyenek például 3-4 méteres munkaszélességű mechanikus gabonavető gépek vagy magágykészítő kombinátorok.

Az alapanyaghiány néha még érezhető, de jelentős leállások emiatt már nincsenek. 1-1,5 évvel ezelőtt volt jellemző, hogy néhány gép szállítása nagyon késett, akkor beszéltünk rendszeresebb alapanyaghiányról. Tavaly ilyenkor, amikor még a koronavírus-járvány lecsengőben volt, érezhető volt a gyárban is, hogy sokan voltak betegszabadságon, ez is valamilyen szinten visszavetette a termelést, de mostanra már ez sem igazán érezhető.

Mit lehet elmondani a gépvásárlási szokásokról Magyarországon, változtak az elmúlt években?

Magyarországon az elmúlt két évben a digitális átállás pályázat hajtotta fel jelentősen a mezőgazdasági gépek iránti keresletet, óriási számban pályáztak a gazdálkodók 2021 nyara óta. Ez azt eredményezte, hogy mi már 2022-t is rekordévként zártuk. Nálunk szeptember 30-a az év vége, 2022-t összesen 440 munkagép értékesítésével zártuk, míg egy átlagos évben 250-300 gépet értékesítünk. Még idén is érezhető a hatás, annak ellenére, hogy idén a pályázat gyakorlatilag ki fog futni, de még mindig ez fűti a magyar géppiacot. Idén 360-370 gépet adunk át, ez 95%-ban a pályázatnak köszönhető.

2024-től egyértelműen visszaesést várunk, de ennek a mértékét most nem tudjuk megbecsülni. Ennek az egyik oka, hogy lecseng a pályázat, amelynek során két év alatt 3-3,5 év mennyiségét értékesítjük. De ami a nagyobb probléma, hogy csökkentek a gabonaárak a tavalyi betakarítási időszakhoz képest, és nincs is igazán kereslet. A gazdálkodók jelenleg igen borúsan látják ezt az évet és a következőt. Nem elég, hogy tavaly óriási aszály sújtotta az országot, akinek termett terménye, és nem adta el, mert általában az jár jobban, aki nem a betakarításkor adja el a terményt, hanem később. Most ez nem így volt, mert a betakarításkor volt magasabb az ár, most nincs kereslet.

Az ukrán gabonaexport érezteti a hatását, az országban nagyon sok kereskedő betárolt ebből, így a magyar gabona nem igazán versenyképes. Ez sajnos még 2024-ben is fogja éreztetni a hatását. Már lehet olyan híreket is hallani, hogy az ótermésű gabonából lesz még 0,5-1 millió tonna az országban, amikor elkezdjük vágni 3-4 hónap múlva a kalászosokat. Ilyen nem nagyon volt az elmúlt időszakban. Ez nem stabilizálja az árakat, inkább lefelé fogja húzni.

Dr. Kalmár Tibor, a Väderstad Kft. ügyvezetője
Dr. Kalmár Tibor, a Väderstad Kft. ügyvezetője (Fotó: Mónus Márton)

Hogyan alakultak a mezőgazdasági gépek árai az elmúlt időszakban?

A legtöbb mezőgazdasági gépgyártóról elmondható, hogy tavaly átlagosan egy körülbelül 20%-os áremelést hajtottak végre. Az idei évre viszont a kivárás jellemző, minden gyártó figyeli a másikat, valamint a trendeket a piacon. Az alapanyagárak jelentősen már nem emelkednek, inkább stagnálás, pici visszaesés látható, mindenki azt figyeli inkább, hogy a másik mit lép, hogyan próbálja a gazdákat befolyásolni. Úgy érzem, az áremelkedés megállt a géppiacon.

Az infláció nyilván nem tett jót a hazai áraknak, ez minden, importból beszerzett gépnél érzékelhető. Október elsejével indult az új gazdasági évünk, eltelt öt hónap, tavaly 11 milliárd forint volt az árbevételünk, most pedig már február elértük a 7 milliárdot. A gazdálkodók egy része igyekszik minél előbb megvalósítani a beruházást, a fentebb már említett pályázat kezd kifutni, elszámolási időszak van, ugyanakkor bizonytalan a közgazdasági helyzet, a finanszírozási háttér. Nagyon megemelkedtek a kamatok, egy átlagos finanszírozás most 15-17%-ba kerül, és a gazdálkodók félnek attól, hogy tovább fog drágulni, illetve a forint is tovább gyengül.

A talajművelés egy kritikus pontja a mezőgazdaságnak, amelynek az elmúlt időszakban több alternatívája is felmerült, mint például a minimum, vagy az ultrasekély talajművelés vagy épp a no-till, azaz talajművelés nélküli növénytermesztés. Mennyire ismertek ezek a koncepciók Magyarországon, és milyen a gazdák hozzáállása ezekhez?

A forgatás nélküli technológia az, amikor a gazdálkodók megpróbálják kiváltani a szántást, vagy egy mélyen járó kultivátorral, vagy lazítókkal, rosszabb esetben tárcsával. Az egyértelműen látszik, hogy megpróbálják csökkenteni a szántás szerepét. Ez egyrészt jó dolog, mert sokan felismerték, hogy az időjárásnak, a megváltozott klímának való megfelelés egyik kulcsa, hogy a gazdálkodó minél kevesebb kockázatot vállaljon. Ezt úgy lehet például elérni, hogy a szántás szerepét mérsékelni kell. A szántás nagyon sok hibára ad lehetőséget, főleg akkor, ha valaki csak azért szánt, mert mindig ezt tette, és kevésbé van tekintettel a talajállapotra, ekkor ugyanis nagyon sok műveléseredetű hibát lehet elkövetni. Mivel a szántás egy nagyon drasztikus beavatkozás a talaj életébe, nemcsak a munkamélység miatt, hanem mert a szántás megforgatja a talajt, emiatt nagy a hibázás lehetősége is. Aki nagyon száraz vagy nedves talajt szánt meg, olyan hibákat generál, amiket utána nagyon nehéz helyrehozni.

Ezt sokan felismerték, egyértelmű tendencia, hogy ahol lehet, próbálkoznak a szántás kiváltásával. Erre nagyon jó, bevált eszközök vannak, például a szántóföldi kultivátor. Itt az az alapelv, hogy legalább abban a munkamélységben kell használnunk az alternatív eszközt, mint az ekét. Ha valaki 30-35 cm mélyen szántott, akkor a szántóföldi kultivátort legalább ilyen mélységben kell használni, de a középmély lazítókat még ennél is mélyebben kell járatni. Ebből következik, hogy egy nehéz tárcsa nem igazán alternatívája a szántásnak.

A tavaszi, széles sortávú növényeknél, a kukoricánál, a napraforgónál és a szójánál azért még mindig jellemző, hogy szántanak. A művelés nélküli rendszerekre vannak próbálkozások, nem mondom azt, hogy helyenként ez nem valósítható meg, de abban biztos vagyok, hogy ez nem lehet országos trend jelenleg. A tudás, a tapasztalat, a megfelelő gépek hiánya és sok minden más miatt úgy gondolom, hogy a magyar gazdák többsége nincs felkészülve arra, hogy művelés nélküli talajművelési rendszerekben gondolkozzon, de a talaj sem áll készen erre. Olyan szélsőségessé vált az időjárás, hogy nagyon kiszámíthatatlan lett az évközi ülepítő hatása. Művelés nélkül a talajok összeesnek, alapvetően rossz a szerkezetük, az elmúlt évtizedek talajzsaroló gazdálkodása miatt a zömük elvesztette a szervesanyag-készletét. Ezért van az, hogy a termőtalajok hordképessége, víztartó képessége nagyon megváltozott, emiatt tőlük elvenni nem nagyon szabad. Csak akkor szabad a művelés mértékét csökkenteni, amikor a talaj jó állapotban van, mert egyébként a termés látja ennek a kárát.

Tehát nem vagyunk erre felkészülve, még akkor sem, ha a legtöbb esetben takarónövényes technológiáról beszélünk, mert kell, hogy valami lazítsa a talajt, de ezt is csak korlátozásokkal szabad alkalmazni, mert megvannak a buktatói. Ez egyelőre még biztosan nem lesz egy tendencia, aztán hogy a jövő mit hoz, figyelemmel kísérjük. A szántás nélküli talajművelésnek vannak fokozatai, lehet mély vagy sekélyebb és ultrasekély művelés is, és itt már a talajművelés finomhangolásáról beszélünk.

Mi értelme van az ultrasekély művelésnek? Miért hasznos elvégezni?

Az ultrasekély művelés azért vált szükségessé, mert láttuk, hogy bizonyos tarlótípusokon - ilyen például a repce - még sekélyebb művelést kell végezni, mivel a tarlóhántásnak van egy olyan feladata, avagy növényvédelmi funkciója, hogy az elpergett kultúrnövénymagvakat és a gyomnövényeket ezzel lehet gyéríteni. A repcetarlón vettük észre azt, hogy a repce olyan sekélyről csírázik, hogy ha azt mélyre keverjük, akkor az árvakelés nem gyéríthető 100%-ban, vagyis maximum 2-3 cm mélyre szabad temetni az elpergett magot. Aztán rájöttünk, hogy számos területen szintén jól működik ez az ultrasekély művelés, mert az erre kitalált eszköz, az úgynevezett CrossCutter tárcsatípus és a forgókéses henger kiválóan használható, olyan aprító, porhanyító hatása van, amit más talajművelő eszközök nem tudnak produkálni. Közben más gyártóknál is megjelent ez a megoldás, ami egy bizonyos problémát megold, ám semmiképpen nem tekinthető művelési irányzatnak, hanem nagyon specifikus feladatokra való. A tárcsás művelés finomhangolásáról van szó, nem pedig egy művelési irányzatról.

Továbbra is azt gondolom, hogy Magyarországon a mélyen járó szántóföldi kultivátoroknak van létjogosultsága. Ezek az eszközök akár 40 cm munkamélységre is képesek, kiválóan lazítják, porhanyítják, keverik a talajt, teljes mértékben alkalmasak kiváltani a szántást, és talajnedvesség tekintetében nagyon széles intervallumban használhatók. Az egyedüli feltétel, hogy legyen megfelelő lóerő előtte. Már egy 4 méter munkaszélességű eszközhöz is 350-400 lóerő kellhet, mert ezeket legalább 10-12 km/órás sebességgel kell üzemeltetni ahhoz, hogy megfelelő legyen a munkaminőségük.

A klímaváltozás jelentette kihívásoknak ma csak ez az eszköz felel meg, ez biztosítja, hogy a felszín ne legyen fedetlen. Sokan beszélnek a mulcsos művelésről, a magyar gazdáknak ezzel is meg kell majd barátkozniuk. A lényeg, hogy kell a szármaradvány a talajfelszínen, és nemcsak azért, mert védi a talajfelszínt a nedvességvesztéstől meg az esőcseppek romboló hatásától, de nagyon jó hatása van például a poros, leromlott szerkezetű talajoknál is. Kevésbé engedi a talajt lecserepesedni, ülepedni. A szármaradványnak sokféle jótékony hatása van amellett, hogy árnyékolja a talajt, pezsdíti a talajéletet. A szántással semmi szármaradvány nem marad a felszínen, ezért sem ildomos sokat szántani.

A gépek előtt (Fotó: Mónus Márton)
A gépek előtt (Fotó: Mónus Márton)

Az elmúlt években egyre általánosabbá vált, hogy a magyar gazdák a nagyobb teljesítményű erőgépek felé mozdultak el, mert nem lehet tudni, mennyi idejük lesz egy-egy munkafolyamat elvégzésére.

Ez teljesen így van, mi is mindig sulykoljuk, de a gazdák is látják, hogy egy időben elvégzett talajmunka, vetés sok esetben milliókat hoz a konyhára. Sokszor azt mondja a gazda, hogy megérte „csak megérzésre” megvenni a gépet, mert egy év alatt meghozta az árát. De valóban van egy túlgépesítettségi trend, mert felére-harmadára csökkent az optimális idő a talajművelésben.

Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikája komoly változásokat hozhat a mezőgazdaságban, átalakíthatja a termelési szokásokat. Ez hatással lehet-e a gépvásárlásokra, és ha igen, milyen mértékben? Ez hogyan fog megjelenni a gépvásárlásokban?

A talajművelő gépek ma már szinte mind felszerelhetők műtrágya-kijuttató egységgel, a vetőgépek pedig ugyanígy kaphatók kombi változatban. Ezek képesek nagyon precízen lehelyezni a műtrágyát, aminek jobb a hasznosulása, ha bekerül a talajba, és ma már lehetséges a szakaszolás is. A gazdák zöme figyel arra, hogy szabálytalan alakú tábláknál szakaszolással dolgozzon, nem vet és nem szór műtrágyát oda, ahol már korábban járt. Ma már a legtöbb eszköznek képes arra, hogy precízen, GPS-vezérléssel és változtatható dózissal tudjon dolgozni. A gazdálkodók is egyre inkább keresik a precíz kijuttatású eszközöket.

A Väderstad 2023-ban jelentette be, hogy felvásárolja a dán Thyregod egyes részeit, kiegészítve ezzel a vállalat termékportfólióját. Az átvételre 2023. június 1-jén fog sor kerülni. Mikor jelenhetnek meg az így elérhetővé vált új gépek a vállalat magyarországi kínálatában?

A Thyregod termékportfóliójának felvásárlását követően most egy átmeneti év következik, 2024 júniusától lehet majd ezeket az eszközöket a Väderstad pirosában látni. Nagyon bízunk benne, hogy már idén kaphatunk ezekből az eszközökből, igaz, még zöld színben, szerintem jövő tavasszal már tudjuk tesztelni ezeket a gépeket. Ezek nagyon jól ki fogják egészíteni a kínálatunkat. Az unión belül több mint a kétszeresére nőtt a sorközművelő kultivátorok piaca az elmúlt időszakban, ez is jelzi már azokat a változásokat, ami vélhetően be fog következni. Ha igaz az, hogy mind növényvédő szer, mind műtrágya tekintetében komoly visszalépést kell tenni a gazdaságoknak, akkor a mechanikai gyomirtás egyértelműen előtérbe fog kerülni, illetve a sorközműveléssel egyben a precíz műtrágya-kijuttatás, a sávpermetezés. Szerintem nagy lesz az érdeklődés a magyar piacon ezek iránt.

Információink szerint Kalmár Tibort, aki mostanáig a Väderstad Magyarország Kft. ügyvezetője volt, nemrégiben kinevezték a vállalat kelet-európai igazgatójává. Ez milyen új feladatokkal jár?

A vállalatnál folyamatban van egy régiós átszervezés, amelyet követően hat régiója lesz a svéd gyártónak, tengerentúl, Skandinávia, Közép-Kelet-Európa, Nyugat-Európa, a volt szovjet tagköztársaságok, valamint a fejlődő piacok alkotta térség, ahol a vállalat még most bontogatja a szárnyait. Ennek a régiós átszervezésnek az a lényege, hogy a gyár önmagában közelebb kerüljön a gazdákhoz, elsősorban a támogatás és a döntéshozás gyorsasága tekintetében. A reakciósebességet próbáljuk ezzel jelentős mértékben csökkenteni a végfelhasználók és a gyártó között. Bár Magyarország ebben mindig is jó volt, mivel mindig direkt értékesítést folytattunk, így közel is álltunk a magyarországi gazdálkodókhoz, emiatt ezt nehéz lesz továbbfejleszteni, de van rá lehetőség.

Mi önálló gyári márkaképviselet vagyunk, de a környező országokban importőrök vannak, és láttuk, hogy ott nagyon nagy az igény a támogatásra. Fel fog állni egy kis régiós csapat, ahol lesznek kiemelt funkciók, amelyeken keresztül támogatni, irányítani fogjuk a régióban lévő értékesítő vállalatokat. Szerbiában saját tulajdonú vállalatunk van, de a többi országban importőrök vannak. Őket elsősorban támogatni kívánjuk a különböző alapfunkciókban, mint például a marketing és az értékesítéstámogatás, de ide tartoznak az after market funkciók, az alkatrész értékesítés és a szerviz is. Szeretnénk a régiókat ezáltal jobban bevonni a döntéshozatalba, és a nagy álmunk az, hogy elinduljon egy kommunikáció, mert hiába dolgozunk egymás mellett évek óta, azt látjuk, hogy a kommunikáció nem érte el a szükséges szintet. Nem cserélünk információt, a jó gyakorlatokat nem osztjuk meg egymással a környező országok és mi, pedig itt vagyunk egymás mellett évek óta. Ebben óriási tartalékok vannak, nagyon meg lehetne a hatékonyságot növelni ezzel.

Dr. Kalmár Tibor (Fotó: Mónus Márton)
Munka közben (Fotó: Mónus Márton)

A klímaváltozás hatásai jól láthatóak az évről évre egyre szélsőségesebbé váló időjárásban. Ezek a hatások hogyan mutatkoznak meg a gépvásárlásokban? Változhat-e emiatt az egyes gépek kialakítása, működése?

A gazdák egyre inkább a mélyen járó szántóföldi kultivátorokat keresik. Ezt a döntést ugyan el lehet odázni, elkerülni azonban nem lehet, mivel előbb-utóbb minden gazdálkodó szembesül vele, hogy nem lehet kizárólag szántásra alapozni a technológiát, kellenek az alternatív eszközök. Ezek azonban sokszor nagyobb beruházást jelentenek, mint amekkorának elsőre tűnnek, mert sokan nem gondolják eléjük azt a nagy traktort, amit szintén meg kell venni.

De el lehet kezdeni egy kompromisszumos megoldással is: vannak függesztett szántóföldi kultivátorok, amelyek nem képesek ugyanazt a munkamélységet hozni és biztosítani, mint a nagyok, de egy kisgazdaságnak mindenképpen jó alternatívát jelentenek ahhoz, hogy elinduljanak a forgatás nélküli művelés felé. Már ezek használata is sokkal jobb, mintha tárcsáznánk. Nyilván ezekhez is meg kell venni a 240-300 lóerő közötti traktort. Általánosságban elmondható, hogy ha valaki konzekvensen, kitartóan műveli forgatás nélkül a talajt, annál egy idő után be fog következni a javulás.

A klímaváltozás okán nem látok nagy változásokat a gépvásárlásokban és a gépek kialakítása terén. A kombinált gépek eddig is fontosak voltak, ezután is azok lesznek, hogy több műveletet végezzenek egy menetben: a talajművelés és a tápanyag-kijuttatás mellett az esetenkénti növényvédelmi beavatkozásra is alkalmasak legyenek. Emellett fontos lesz az is, hogy akár táblatérkép alapján is lehessen variálni a kijuttatandó mennyiségeket. A szemenként vetés technológiájánál egy új megoldás jelentős változást hozott erre a piacra, különösen a munkasebesség terén. Ennek elsősorban az az oka, hogy nagyon jól variálható mindenféle szempontból, nemcsak a vetőmag, hanem a műtrágya mikrogranulátum is szakaszolható. Most már a gabonavetőgépeknél is fontos elvárás ez a szakaszolhatóság: a legtöbb típus csak fél vetőgépet tud lezárni, mondjuk egy 6 méteres vetőgép ha olyan területre ér, ahol előzőleg már vetett, akkor lezárja a gép felét. A legújabb vetőgép ennél már többre is képes, 1,5 méterenként tud szakaszolni.

Idén mutattunk be egy új vetőgépet, ami átmenetet képez egy gabona- és egy szemenként vetőgép között. A gyártó azt ígéri, hogy ezzel a megoldással szemenként lehet vetni a kalászosokat is, ráadásul alacsony csíraszámmal. Folytak provokációs kísérletek is az elmúlt őszön, ahol 30-40 kilogrammig csökkentettük a vetendő magmennyiséget hektáronként, úgy, hogy az nem befolyásolta a termés mennyiségét és minőségét. A klasszikus gabona sortávolságnak a kétszeresére vetettünk, 225-250 mm-es sortávra. A 125 mm-es sortávnál nagyjából 1,5 cm a növények tőtávolsága, ami akár 5 cm is lehet ilyen alacsony csíraszámnál, itt már nagyon jól látszik a vetés egyenletessége. Még folynak a tesztek az új vetőgéppel, ha minden igaz, jövőre indul az első szériás gyártás. Ez a gép alkalmas közvetlen művelés nélküli vetésre is, és központi feltöltésű magtartálya van.

A vetőgépek terén még mindig van olyan modell, ami nem jutott el az országba. Ma, aki Magyarországon szemenkénti vetőgépet vesz, az jellemzően a kombi változatot keresi, hogy műtrágyát is ki tudjon juttatni vele.

Mi várható a jövőt illetően?

Mindenképpen egy kicsit szolidabb évet várunk 2024-től főleg amiatt, mert az elmúlt két év rendkívül erős volt, két év alatt 800 munkagépet hoztunk a magyar piacra, ez jó 3 év termése. Azt azonban, hogy végül is mennyivel kevesebb gépet fogunk tudni értékesíteni a következő időszakban, nem lehet előre megjósolni.

(Címlapkép forrása: Mónus Márton)

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?