Tolner László, egyetemi docens a Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezettudományi Intézetének munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy a kármentesítés első lépéseként a kiömlött anyagot kell eltávolítani - jelenleg ez a fázis zajlik - egy része az iszapnak már ki is száradt, ezt könnyben eltéávolíthatják a termőterületekről. Ezt a kiszáradást elősegíti a gipszes kezelés, amit alkalmaznak, és ez nem csak azért praktikus mert megköti a vizet - ezáltal szárítja az iszapot - de a talajt is savanyítja.

Ez utóbbi azért nagyon fontos, mert a legnagyobb problémát a vörös iszap lúgos kémhatása jelenti, amit semlegesíteni kell. Egy része a földbe is beszivárog, szerencsére ezt valamilyen szinten a talaj is képes semlegesíteni, tehát nem feltétlenül kell tartanunk attól, hogy lejut a talajban lévő ivóvíz készletekig.

A professzor úr elmondta, hogy a  lúgos kémhatást már rövid távon is csökkenti a talaj pufferelő (kiegyenlítő) képessége. Hosszabb távon felhígul, ki- illetve lemosódik, reagál a levegő széndioxidjával, ami karbonáttá alakítja. Különösen hatékony karbonátosodás a gipsz hozzáadásával érhető el, aminek mészkőpor és a szintén ártalmatlan nátrium szulfát az eredménye. A lúg hatására a talaj élőlényei elpusztultak. Talajélet híján a talaj terméketlenné válik, ennek regenerációs ideje emberi beavatkozás nélkül nagyon hosszú lenne, ezért elő kell azt segíteni. Vissza kell telepíteni a mikróbákat illetve a növényeket a talajba, és ezeknek táplálékot kell biztosítani szerves anyag formájában, hogy életképesek maradjanak. Hozzátette, hogy erre a megfelelő és alkalmazható anyag a szénpor, ami nem csak táplálékot biztosít, hanem savanyít is, így is csökkentve a lúg hatását.

Tolner László közölte, ez a folyamat hosszú időt vehet igénybe. Hogy pontosan mennyit, illetve meddig lesz kopár a talaj, azt csak további vizsgálatok és a tapasztalat fogja majd pontosítani. Miután eltelt ez az idő, el lehet kezdeni füvesíteni, majd azt beszántani, ezzel is növelve a talaj szerves anyag tartalmát, eztán pedig valamilyen gabona vetését megkísérelni, és azt is hasonlómód beszántani, az iménti indokkal.

Ebből következőleg kijelenthetjük, hogy bár agrár szempontból sokáig használhatatlan lesz a Veszprém megyei terület, de egy idő után képesek leszünk rekultiválni azt.