2020. április 6. hétfő Vilmos, Bíborka

Hírek - Gépek

Ezért félnek a drónok használatától a magyar gazdák: meglepő dolog áll a háttérben

A technológia fejlődése visszavonhatatlanul utolérte a szántóföldi növénytermesztést is. Kibővült az adatszerzés lehetősége, folyamatosan javulnak az adatelemző programok, döntéstámogató rendszerek állnak rendelkezésre, és a kapott eredményeket az erő-, illetve munkagépek le tudják reagálni; okszerűbbé téve ezzel a termelést.
 
 

A mezőgazdasági távérzékelés a XX. század közepe óta része az adatgyűjtésnek, döntéstámogatásnak, vagyis a technológia nem új, csupán a felvételezéshez használt eszközök, az adatok időbeli és terepi felbontása az, ami az elmúlt évtizedekben változott - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A XXI. században, a kereskedelmi drónok megjelenésével pedig teljesen új fokozatba kapcsolt az elterjedése, a felhasználási lehetőségek számának bővülése. Az adatgyűjtés tehát, amelyet sok esetben már a drónok végeznek a jól megszokott műholdak és repülők helyett, korántsem új technológia, csak új virágkorát éli, köszönhetően a gépek, automatizálás, adatelemzés fejlődésének, illetve az egyre növekvő igénynek a mezőgazdaság folyamatainak optimalizálásában. 

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az esemény napirendjére tűzi azokat a legfontosabb idei támogatási, jogszabályi, piaci, jövedelmezőségi és innovációs változásokat, amelyek ismeretére az agrárgazdaság szereplőinek feltétlenül szükségük lehet az eredményes gazdálkodáshoz. A konferencia a gyakorlatias szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

Az adatgyűjtés mellett a drónok új távlatokat vagy frontot nyitnak az inputanyag kijuttatásában is. Ugyan mindenki egy új lehetőségről, technológiáról beszél, a permetező drónok története az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor már a piacon elérhető eszközök álltak rendelkezésre a gazdálkodók számára. Az elmúlt 25 évben, de kiemelkedően 5 évben az eszközök már autonóm vezérlésre is alkalmassá váltak, képesek rajban repülni, így készen állnak arra, hogy Ázsia után meghódítsák a többi piacot is. Míg a korábbi elterjedésnek elsősorban technológiai akadályai voltak, lassan eljutunk odáig, hogy a fő akadály nem az eszköz, hanem a gondolkodásmód, a szabályozás hiánya, illetve az inputanyagok terén való termékkategória-hiány.

Napjainkra két fő gondolkodásmód mentén választhatjuk szét a drónok szántóföldi permetezésben való alkalmazását. Az első csoportot azok alkotják, akik elzárkóznak az újdonságtól, mondván például, hogy személy- és vagyonbiztonságra veszélyesek lehetnek ezek az eszközök. A másik csoportot pedig, akik nyitottak az újra, s akár már ki is próbálnák azt. Ma Magyarországon szinte bárminemű drónozáshoz eseti légtérhasználati engedély szükséges. Egy ilyen engedélyt egy hónappal a tervezett kezelés előtt meg kell igényelni a szakhatóságtól. Ez a lassúság a gyakorlati szakemberek számára elképzelhetetlen, ily módon a kezelést nehéz beilleszteni a termesztéstechnológiai tervbe. Továbbá a hazai engedélyezett növényvédő szerek csupán töredékét lehet légi úton kijuttatni. Következő lépés tehát – amennyiben jogszabály engedélyezi majd a drónos permetezést – a drónnal való permetezés során kijuttatható szerek engedélyokiratokba foglalása.


Négy éve született meg az az előterjesztés, hogy a drónokkal permetezni is lehessen, de ez a tevékenység azóta is illegális tevékenységnek számít, amely hatósági intézkedést, szankciót vonhat maga után. Ennek megfelelően a drónoknak jelenleg még nincs elérhető típusminősítése hazánkban. A hagyományos technológia esetében a permetezéshez általánosan 150–300 liter, pilótával rendelkező légi jármű esetén 50–60 liter vízre van szükség. A drónok ehhez képest pár literből gazdálkodhatnak. Ilyen alacsony lémennyiségekkel végzett kezelésekről viszont szinte elhanyagolható mennyiségű információ áll rendelkezésünkre. A növényvédőszer-gyártó cégek az egyes általuk kínált szerekhez egyetlenegy esetben sem adtak ki eddig ajánlást ilyen alacsony lémennyiség mellé. Bár egyik oldalról üdvözlik ezt a technológiai újítást, másik oldalról viszont ez extra kihívást jelent számukra. Végül, de nem utolsósorban talán az egyik legelhanyagoltabb kérdés, hogy ki vezetheti majd legálisan ezeket a gépeket. Ugyanis ahhoz, hogy bárki ezt az egész technológiacsomagot így egyben a kezébe vehesse és használhassa, rendelkeznie kell minimum a legalapvetőbb növényvédelmi és repülési ismeretekkel. A növényvédő szerek kézbevételéhez pedig szakirányú végzettséggel ( fehér, illetve zöld könyv) kell rendelkezni. Kiegészítendő ezt a kérdéskört az is fontos, hogy az esetleges felmerülő nem kívánt események, a károkozás kérdésköre is szabályozásra szorul. Összességében elmondható, hogy bár rengeteg a nyitott kérdés, hiszem, hogy képesek leszünk megtalálni az arany középutat.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu