Az Európai Növényvédőszer-gyártók Szövetsége (ECPA) felmérése szerint az Európai Unióban 5-7 százalékra, Magyarországon 2 százalékra tehető a hamisított és illegálisan forgalmazott növényvédő szer aránya. Ez a 27 tagországban 360-510 millió eurót tesz ki, nálunk 1,-1,2 milliárd forintra becsülik. A hazai piac nagysága 55-60 milliárd forint.

A hamisított és illegális növényvédő szerek mind Európában, mind pedig Magyarországon egyre nagyobb veszélyt jelentenek az emberek egészségére és a természeti környezetre egyaránt. Hazánkban az elmúlt években a szántóföldi és kertészeti növénytermesztők több növényvédelmi problémával szembesültek, amelyek nem teljes mértékben tudhatók be a rendkívüli időjárásnak és termesztés-technológiai hiányosságoknak. Illegális növényvédő szerek kerültek forgalomba, több hamis szállítmányt sikerült felderíteni. Ezek a jelenségek felerősítik a nyomonkövethetőség és az ellenőrzés fontosságát. Szakmai együttműködésre, valamint a termelők és a fogyasztók tájékoztatására van szükség, már a növényvédelmi szezon elején. Ezért fogott össze a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Növényvédőszer- és Műtrágya Kereskedők Szakmai Egyesülete (NMKSZE), valamint a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ). Céljuk, hogy a hamisított és illegális növényvédő szerek kockázatairól az érintett mezőgazdasági termelők és fogyasztók minél szélesebb körű tájékoztatásban részesüljenek.

A magyarországi 2 százalékos adat ugyanis csak a felderített esetekre vonatkozik, vagyis csak a jéghegy csúcsát látjuk. Ráadásul az illegálisan behozott és hamisított termékek mennyisége évről-évre nő, és ez egyre nagyobb kockázatot jelent a termelőknek és a fogyasztóknak is. Nem túlzás azt állítani, hogy 100 permetezésből két esetben biztosan nem az a szer kerül ki a környezetbe, mint amelyet a gazdálkodó gondolt. Az illegális és hamisított termékek tartalmazhatnak toxikus szennyeződéseket, amelyek károsak a környezetre, és a bizonytalan szermaradékokon keresztül a fogyasztókra is. A növényvédő szerek adalékai között lehet olyan anyag is, amelynek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatását még nem vizsgálták. Több tétel bevizsgálása bebizonyította, hogy az illegális és hamisított szerek között az EU-ban betiltott anyagok is vannak. Sok ismeretlen összetételű anyag érkezik elsősorban Kínából, Indiából és más országokból Európába, ahol növényvédő szerré formálják és kétes kereskedelmi csatornákon keresztül forgalmazzák azokat.

A hamisított és illegális növényvédő szerek használatának veszélyei a következők:

• a hamisított termékek ismeretlen toxikus anyagai az élelmiszerláncba kerülve károsíthatják az ember egészségét
• veszélyezteti a mezőgazdaságban dolgozókat
• veszélyezteti a mezőgazdasági termény szermaradék-mentességét és így az értékesítését
• veszélyes a környezetre, mert ismeretlen toxinok szennyezhetik a vizeket, a talajt
• veszélyes a termesztett kultúrnövényre, mert terméscsökkenést vagy rossz termésminőséget okoz.
• sérülnek a szabadalom- és védjegyjogok, a fejlesztők, kutatók bevételei, csökken az agrárium versenyképessége
• negatívan hat a növényvédő szerek és a növényvédő szereket használó termelők társadalmi megítélésére.

Mit tehetnek a termelők?

Ellenőrzött helyről vásárolnak. Növényvédő szer csak engedéllyel rendelkező üzletben árusítható - piacon, mozgóárusnál, "kéz alatt", csomagküldő szolgálaton keresztül nem! Feltűnően olcsó ajánlat már magáért beszél, gyanús lehet, ha az eladó nem kéri, ellenőrzi a vásárlási engedélyt vagy a növényorvosi vényt. (Érdemes megkérdezni a gazdabolti eladót, ki szállította neki a növényvédő szert.) A gazdálkodó gyanú esetén (hatástalanság, stb.) kérje ki egy növényvédő szakmérnök tanácsát, és egyúttal jelentse be az esetet az illetékes növényvédelmi hatóságnál! - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.

További információt a GOSZ honlapján lehet a www.gabonatermesztok.hu internetes címen találni.