A késői laskagomba az osztatlan bazídiumú gombák osztályának a kalaposgombák rendjéhez, ezen belül a laskagombafélék családjához tartozó faj. A téli gombafajaink közé tartozik.
A késői laskagomba jellemzői
A késői laskagomba kalapja nagyjából 4-15 (30) cm átmérőjű, eleinte domború, majd ellaposodik, kagyló-, nyelv- vagy lapát formájú lesz. Szürke, acélszürke, szürkésbarna, kékesfeketés, hidegebb időben sötétebb színű lesz. A lemezek fehéresek vagy sárgásak, szélesek, a tönk kezdetéig lefutnak. A spórapor eleinte fehér, később világos-ibolyás végül világos-barnás színű. A késői laskagomba húsa fehér, az idősebb példányok esetében rágós, szálkás. Rövid, oldaltálló tönkje fehér, néha barnás, amellyel az élő, vagy elhalt lombhullató fákhoz kapcsolódik – ami egyben az egyik fő jellemzője. A késői laskagomba egyedei csoportosan, egymás fölött, csomókban, jellegzetes kagyló alakban jelennek meg.
A késői laskagombáról általánosan elmondható, hogy az ehető és gyógyhatású gombák élelmezésben betöltött szerepe jelentős, táplálkozási értékük többrétű. Fehérjében gazdag, egyszerű szénhidrát tartalma alacsony, miközben nagy molekulasúlyú szénhidráttartalma magas. Érdekesség, hogy a rómaiak a gombát az istenek eledelének hívták, a kínaiak pedig az élet elixírjének tartották. Sőt, kísérlettel tudták igazolni azt, hogy a késői laskagomba képes gátolni az egyes emlő- és vastagbélrák sejtek működését, ezért potenciális szerepe lehet ezen megbetegedések kezelésében és megelőzésében egyaránt.
A magyar gombatermesztés komoly kihívásokkal néz szembe, miközben az ágazatnak továbbra is fontos szerepe van a hazai élelmiszer-ellátásban.
Még szűk két hétig lehet jelentkezni a Nébih által meghirdetett gomba-szakellenőri továbbképzésre.
Néhány egyszerű szabály betartásával egész nyáron egészségesen működhet a komposztáló, amely értékes tápanyagokkal gazdagítja a kert talaját.
Növényvédelmi szempontból a kukorica nem tartozik a problémás kultúrák közzé, azonban az utóbbi években a mikotoxin szennyezés egyre nagyobb problémát jelent.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Az ökológiai kapcsolatoknak nagy szerepe van a sikeres kertészkedésben a kutatások szerint.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
