Késői laskagomba

A késői laskagomba az osztatlan bazídiumú gombák osztályának a kalaposgombák rendjéhez, ezen belül a laskagombafélék családjához tartozó faj. A téli gombafajaink közé tartozik.

A késői laskagomba jellemzői

A késői laskagomba kalapja nagyjából 4-15 (30) cm átmérőjű, eleinte domború, majd ellaposodik, kagyló-, nyelv- vagy lapát formájú lesz. Szürke, acélszürke, szürkésbarna, kékesfeketés, hidegebb időben sötétebb színű lesz. A lemezek fehéresek vagy sárgásak, szélesek, a tönk kezdetéig lefutnak. A spórapor eleinte fehér, később világos-ibolyás végül világos-barnás színű. A késői laskagomba húsa fehér, az idősebb példányok esetében rágós, szálkás. Rövid, oldaltálló tönkje fehér, néha barnás, amellyel az élő, vagy elhalt lombhullató fákhoz kapcsolódik – ami egyben az egyik fő jellemzője. A késői laskagomba egyedei csoportosan, egymás fölött, csomókban, jellegzetes kagyló alakban jelennek meg.

A késői laskagombáról általánosan elmondható, hogy az ehető és gyógyhatású gombák élelmezésben betöltött szerepe jelentős, táplálkozási értékük többrétű. Fehérjében gazdag, egyszerű szénhidrát tartalma alacsony, miközben nagy molekulasúlyú szénhidráttartalma magas. Érdekesség, hogy a rómaiak a gombát az istenek eledelének hívták, a kínaiak pedig az élet elixírjének tartották. Sőt, kísérlettel tudták igazolni azt, hogy a késői laskagomba képes gátolni az egyes emlő- és vastagbélrák sejtek működését, ezért potenciális szerepe lehet ezen megbetegedések kezelésében és megelőzésében egyaránt.

KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

Vissza a fogalmak listájához

Kapcsolódó cikkek
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

KWS – tíz éve első a repcetáblákon*, első az innovációban! (x)

Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.