Legfrissebb híreink innováció témában: tudj meg mindent a legújabb, az agráriumot érintő innovációkról. Mik az új technológiai fejlesztések a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban? Mikét hasznosíthatók a megújuló erőforrások az agráriumban? Légy naprakész a különböző agrár-innovációkkal kapcsolatban, ismerd meg a legújabb, a gazdaságok versenyképességét növelő projekteket.
A MATE és partnerei innovatív kutatás-fejlesztési projektje antibiotikummentes, prémium libamáj előállítást céloz.
Az AKI megújította a hazai halgazdálkodási adatgyűjtés keretét, és hatékonyabb adatgyűjtési és elemzési rendszert alakított ki.
A véletlen ütközések miatt növekvő űrtörmelék mennyiségét a tudósok 8-9 ezer tonnára becsülik az elmúlt években.
Nanoműanyag kolloidok felületén kötött PFAS vegyület együttes toxicitását vizsgálták a MATE kutatói.
A klímaváltozással kapcsolatos, különböző tudományterületeken folyó kutatásokat összefogó csoport alakult a Szegedi Tudományegyetemen.
Idén becslések alapján a vákuumos esővízelvezető rendszerek iránti kereslet körülbelül 10 százalékos növekedésére lehet számítani.
Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.
Megjelent a mezőgazdasági repülésre jogosító légi tevékenységi engedéllyel rendelkezők táblázata.
A hagyományos növénytermesztésről lemondó farmerek számára ez a megoldás jövedelmezőbbnek bizonyul.
A soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet hozzájárulhat a pontosabb előrejelzésekhez.
2022-ben indult útjára a magyarországi agrárkutatás egyik legnagyobb vállalkozása.
A jobb minőség egyúttal magasabb piaci értéket is képvisel, ezért érdemes nem csak a mennyiségre fókuszálni.
Agrárdigitalizáció 2025 néven indít intenzív szakmai felnőttképzést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem méltán népszerű Gyümölcsfák metszése új képzési helyszínnel bővült.
A kiadványban szó van többek között a mezőgazdaság digitalizációjáról, valamint a precíziós pályázatról is.
Agrár- és élelmiszertudományi területen működik együtt a Széchenyi István Egyetem és a Garzon Plaza Kft.
A testület döntése alapján a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó értékek száma az eddigi 92-ről 94-re emelkedett.
2018-ban és 2019-ben a közös agrárpolitika és a támogatások jövője mellett a mezőgazdaság technológiai fejlesztése foglalkoztatta az ágazat szereplőit.
A kutatása biológiai alapok javítása révén lehetőségeket javasol a klímaválság hatásainak mérséklésére és a környezetterhelés csökkentésére.
Európa-szerte komoly kihívást jelent a gazdatársadalom elöregedése, sürgősen lépni kell.
A kutatás fókuszában a nagy tenyészértékű tej- és hústermelő szarvasmarhák tenyésztéstechnológiájának és takarmányozásának korszerűsítése állt.
A 2025 nyarától működő létesítmény évente akár 100 tonna friss salátát is termelhet.
Sok magyar termelő úgy tekint a nemzetközi projektekre, mint a hazai finanszírozásra.
Alig fogyasztanak, de sokat segítenek a modern növénylámpák az ideiglenesen a lakásban tartózkodó kerti fajok gondozásában.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
