Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es blokkjában egy balul elsült biztonsági kísérlet miatt felrobbant a reaktor. A baleset során hatalmas mennyiségű radioaktív anyag jutott a környezetbe. A sérült blokkot később betonszarkofággal zárták le, a környező területekről pedig teljesen kitelepítették a lakosságot. A hátrahagyott vadvilág azonban lenyűgöző módon alkalmazkodott az extrém körülményekhez - írta meg a Telex.
A tiltott zónában élő farkasokról például kiderült, hogy ellenállóvá váltak a rákkal szemben. Ezeket az állatokat naponta rendkívül magas sugárzás éri, amely az embereknél megengedett egészségügyi határérték hatszorosát is elérheti. Szervezetük azonban sikeresen alkalmazkodott a környezethez. Az immunrendszerük működése, és ezzel együtt a fehérvérsejtszámuk is jelentősen eltér a zónán kívül élő társaikétól. A tudósok úgy vélik, hogy a tartós sugárterhelés hatására olyan genetikai mutációk alakultak ki náluk, amelyek megvédik őket a daganatos megbetegedésektől.
Jim Smith, a Portsmouthi Egyetem kutatója szerint a farkaspopuláció kifejezetten jól érzi magát a területen, még a jelenleg is zajló háborús helyzet ellenére is. Az állomány egyedszáma a baleset előtti időszakhoz képest a hétszeresére nőtt. Ez a fellendülés elsősorban az emberi tevékenység megszűnésének köszönhető. A zónában nemcsak a csúcsragadozók, hanem a jávorszarvasok, az őzek és a nyulak száma is folyamatosan emelkedik. Ennek eredményeként az ökoszisztéma összességében sokkal egészségesebb képet mutat, mint a katasztrófát megelőző évtizedekben.
A sugárterhelés azonban nem minden fajt kímélt meg. A kisebb madarak, például a füsti fecskék és a cinegék szaporodását hímivarsejt-rendellenességek, oxidatív stressz és alacsony antioxidánsszint nehezíti. Emellett a kisebb rágcsálóknál, mint például az erdei pockoknál is egyértelműen kimutathatók a sugárzás okozta élettani károsodások. A nagyobb testű állatok esetében viszont a sikeres alkalmazkodás és a háborítatlan környezet együttesen sokkal kedvezőbb életfeltételeket teremtett, mint amilyeneket a korábbi emberi jelenlét valaha is lehetővé tett.
