Egy utánfutónyi kaktuszt kellett kiásnia a Mátrában a Bükki Nemzeti Park szakembereinek.
Megjelent a KAP ST „Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása” című pályázati felhívás
Kovács Hermant és Czinege Lászlót az átállás okairól és a technológiai fejlesztésekről kérdeztük.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Közösen védi a madárvilágot az E.ON és a Duna-Ipoly Nemzeti Park, biztonságossá teszik a fészkeket, oszlopokat, és egész évben együttműködnek a madarak védelméért.
Óriási összefogásra van szükség, több tízezer állatot kell menteni a magyar önkénteseknek.
A KEHOP Plusz Programból a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre.
Az Őrségi Nemzeti Park egy turistaútszakaszt zárt le, míg a Fertő-Hanság Nemzeti Park több túraútvonalat és programot is törölt.
Újabb támogatási program indul 2025-ben a magyarországi nemzeti parkok fejlesztésére.
Komoly korlátozásokat vezettek be a Balaton-felvidéki kirándulóhelyeken a járványveszély miatt.
Bár gátépítő tevékenységükkel hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a fák kérgének és gyökereinek rágásával komoly károkat okoznak.
A MATE rektora szerint négy területen kell előrelépni a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez.
Halálos csapda lehet egy egyszerű sörösdoboz a természetben, ezért kiemelten fontos lenne, hogy ne legyenek eldobva.
A fehér gólya fokozottan védett státusza miatt természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Az elmúlt héten mégis medvére utaló nyomokat találtak a Mátrában a természetjárók.
A ragadozómadarak természetes kártevőirtók: támogatásukkal csökkenthető a pocokkár és fenntarthatóbbá válik a gazdálkodás.
A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Egy lengyel bükkfa lett Európa fája 2025-ben, míg a magyar induló, az egri platánfa, a 14. helyen végzett a versenyben.
A természeti értékek megóvása érdekében folynak a munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A zöldség hosszú utat tett meg az amerikai őshazából addig, hogy a magyar konyha egyik szimbólumává vált.
