Szóba se jöhet Skandinávia? - A kontinens mezőgazdasági és élelmiszeripari potenciálja óriási, de a sikerhez egyelőre komoly tényezők hiányoznak.
A melegedés olyan területeket von be az élelmiszertermelésre, amelyeken ma fakitermelés zajlik – ez viszont tovább gyorsíthatja az erdőirtást.
Csaknem 200 milliárdos a kár, a borászatok viszont így is örülhetnek, kiemelkedő évjárat lehet az idei.
A vörös törpeméh megjelenése egy újabb bizonyítéka annak, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő klíma új fajok megjelenéséhez vezet.
Az új borjogi szabályok és agrártámogatások révén a borászoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megerősítsék pozíciójukat a nemzetközi piacon.
Az EU egymilliárd euróval járulna hozzá az árvízkárok enyhítéséhez több uniós országban.
A meleg, aszályos időjárást az erdőterületek is megszenvedik, ezért fontos hogy minél több szárazságtűrő fajtát ültessünk.
Nem megszokott gyümölcsökből fognak pálinkát készíteni a pálinkafőzdék a klímaváltozás miatt.
Új talajvédelmi keretjavaslattal állt elő a Bizottság, amelynek célja, hogy 2050-re az a talajok egészségesek legyenek az egész unió területén.
Hatalmas azon élelmiszerek mennyisége is, amit fel sem használunk, csak bontatlanul, érintetlenül megromolva hajítunk ki a szemetesbe.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek.
A vízmegtartó gazdálkodás hozzájárul az ökoszisztémák diverzitásához és stabilitásához is, mivel segít megőrizni a vizes élőhelyek állapotát.
Egy friss kutatás szerint Kenyában még mindig kevés figyelmet fordítanak az őshonos kecskefajták megőrzésére.
A HungaroMet tájékoztatása szerint az idei rekordmeleg július átlagosnak ígérkezik a század végére.
Lehűlést és jóval kevesebb csapadékot jelentene az Atlanti-óceán áramlásának leállása.
Hamar jön a szüret, nincs sok idő a szépítésre – Szekszárdon esőért, Egerben napsütésért imádkoznak a borászok.
Nyilvánvalóvá vált, hogy komoly éghajlatváltozás zajlik, amelyet a statisztikai adatok pontosan igazolnak.
Az olaszok már külön biztost neveztek ki a kék rák elterjedése elleni küzdelem koordinálására.
A piac kemény feltételeket szab, de van rosszabb is: ha nem engedik működni.
A változó mennyiségű, és időszakosan akár meg is vastagodó fátyolfelhőzet, illetve a képződő gomolyfelhők mellett általában sok napsütésre van kilátás
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
