Súlyos gondokat okozhat globális és hazai szinten is a klímaváltozás, erre fel kell készülni a jövőben.
2024. szeptember 14-21. között Közép-Európában a minden addiginál erősebb Boris okozott áradásokat.
Szakmai együttműködések, új mintaprojektek segítik az erdőtüzek elleni védekezést.
Néhány éven belül jelentős növekedésen eshet át az űrtechnológia jelenleg is egyik legjövedelmezőbb ágazata.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az egyik legrosszabb év volt 2023 az erdőtüzeket illetően.
A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni.
Idén rekordot döntött a globális felmelegedés mértéke, az átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előttit.
Az emberi hajszálnál ezerszer kisebb nanorészecskék új dimenziót nyitnak az agráriumban.
A már szinte nyertes új elnök kemény vámpolitikát hirdetett, amit Kína nem fog tétlenül nézni.
Az erdőtüzek füstje a légkör magasabb rétegeiben szétterjedve tartósan, akár hónapokon át leárnyékolhatja a napfényt.
A 2022. évi történelmi aszály több mint 30 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható.
Egyes erdőkben megháromszorozódott az erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége.
Mivel a szicíliai citrom- és olívatermelők már két éve vártak az esőre, már az ítéletidőnek is örülnek.
Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.
A globális vízkészletek megbízhatósága csökken, részben a változó csapadékviszonyok miatt.
A világ távolabbi tájain is egyre jobban megbosszulja magát a megváltozott klíma, Amazónia tavaly ősz óta nem állt talpra a történelmi aszályból.
A globális erdőirtás 45 százalékkal haladta meg azt a szintet, amely a nemzetközi célok eléréséhez szükséges lenne.
Az élelmezésbiztonság ma már nem csupán a fejlődő országok problémája, hiszen a fejlett világé is.
A prognózisok szerint az évszak melegebb lesz a megszokottaknál, de hűvösebb, mint a tavalyi évben.
Jelenleg nagyjából az ország 22 százalékát borítja erdő, ez pedig körülbelül 2 millió hektár.
Komoly veszélyt jelenthetnek a magyarországi őshonos halállományokra az invazív halfajok.
A legnagyobb kockázat ma talán az önbecsapás: hogy azt hisszük, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.
Az érintett cégek többsége felkészületlenül tart a kibervédelmi határidő felé.
A betakarítás után, de még a kiskereskedelem előtt globálisan az élelmiszer mintegy 13,2 százaléka vész el.
Riasztó képet fest a friss munkavédelmi jelentés a magyarországi munkakörülményekről.
