Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
A bio (organikus) élelmiszerek iránti kereslet ismét emelkedik, miközben a termelés szerkezete lassan átalakul.
Négy fókusz, négyféle tanulság: víz újrahasznosítás az ipari és agrár vízhasználatban; körforgásos tápanyag-gazdálkodás, innovatív szerves trágyák; jó gyakorlatok és tudástranszfer az EIP-AGRI logikájában; regeneratív szőlészet és talajegészség
Miért éppen Katalónia – és miért éppen Vic? A BETA Technological Center (BETA Vic) bemutatkozása: küldetés, szakterületek, kapcsolódások
A legfrissebb elemzések szerint az aszály egyre nagyobb nyomást helyez a hazai kkv-kra is.
Koktélparadicsom-szedő robotot állított üzembe Japánban egy agrotechnológiai vállalat.
Sarusi-Molnár Andrea szerint a valódi optimumot több tényező együttese határozza meg.
Új műtrágya akciótervvel igyekszik csökkenteni a kontinens függőségét az Európai Unió.
Hosszabb távon talán több mindent, rövid távon azonban érdemit semmiképpen.
A Metszet rovat kérdésére Tölgyesi Csaba ökológus, a Szegedi Tudományegyetem docense válaszolt.
Hiába a nyár egyik legnépszerűbb gyümölcse, egyre több kihívással jár Németországban is a szamóca termesztése.
Egyre több baromfihúst állít elő a legnagyobb ukrán baromfis cég európai divíziója.
Hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül.
2024-ben indult el az Agrofuture Konferencia, amely a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart meghatározó aktuális és jövőbeli trendekre koncentrál.
A kezelések előtt minden esetben fel kell mérni a permetlé elsodródásában szerepet játszó környezeti tényezőket.
Vajon mikor mentesülhet a termelő az ST KAP AKG Zöldtrágyanövény termesztés, istállótrágyázás, biogáz iszap kijuttatás alapvállalás alól?
A kontinens burgonyapiaca jelentős egyensúlyhiánnyal küzd, tartósan gyenge kereslettel és nyomott árakkal.
A biogazdálkodásba vont magyarországi területek növekedése megtorpant az elmúlt időszakban.
Túltermelés és alacsony árak sújtják az európai burgonyaágazatot, egyre nagyobb feszültséget keltve a termelők körében.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
