A közfelháborodást a TV2 csatorna múlt héten bemutatott dokumentumfilmje váltotta ki, amelyben rejtett kamerás felvételek bizonyították a szabálytalanságokat egy észak-jütlandi telepen. A műsorból kiderült, hogy Christian Tvergaard nagyüzemi termelő az előírt napi sötét időszaknak csupán a felét biztosította az állatoknak, hogy ezzel is folyamatos evésre ösztönözze őket. A tulajdonos a riport után elismerte hibáját, és közölte, hogy azóta szigorítottak a munkafolyamatokon, valamint a világítási renden is - tudósított a The Guardian.

A dán baromfiiparban a Ross 308-as hibrid számít a legelterjedtebbnek, amely mindössze 33 nap alatt képes 50 grammosról kétkilósra hízni, miközben más fajtáknak 46–63 napra van szükségük ugyanezen súly eléréséhez. A természetellenesen gyors növekedés súlyos csont- és szervi problémákat okoz a madaraknak, amelyek a hízlalás végére már a saját lábukon sem bírnak megállni. A helyi állatvédők ezért azt követelik, hogy a biogazdálkodásokra vonatkozó előírásokhoz hasonlóan minden csirkét legalább 56 napig neveljenek. Christian Rabjerg Madsen természetvédelmi és állatjóléti miniszter a botrányra reagálva arra kérte a lakosságot, hogy ne vásároljanak ilyen húst. Hangsúlyozta, hogy bár az intézkedés jogi és gazdasági hatásait még vizsgálni kell, a kormány elkötelezett a hazai és az uniós szintű tilalom kiharcolása mellett. A kezdeményezés mögé egyre több dán politikai párt sorakozik fel.

Döntött a dán kormány: drasztikusan átírják a termelés szabályait

A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?

Az ágazat szereplői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a korlátozás csak akkor lesz hatékony, ha az importált húsra is kiterjed. A Danpo baromfiipari vállalat vezérigazgatója, Klement Hinkbøl Ribergaard szerint az állatjóléti mutatók semmit sem javulnának, ha csak a dániai termelést tiltanák be, miközben a boltok és az éttermek továbbra is felvásárolhatnák a kétes minőségű, külföldről behozott gyors növekedésű csirkéket. Az európai szintű szigorítás alapjaiban rengetné meg a szektort, az Eurogroup for Animals állatvédelmi szervezet adatai szerint ugyanis jelenleg az unióban nevelt csirkék 95 százalékát intenzív telepeken, a lehető legolcsóbb hústermelésre optimalizálva tartják. Dániában az utóbbi hónapokban egyébként is a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált a haszonállatok helyzete. A legutóbbi parlamenti választás kampányát a sertéstartás körüli viták uralták, a kormány pedig nemrég arról is döntött, hogy nem kér uniós felmentést, és 2029 augusztusáig végleg felszámolja a nyércfarmokat az országban.